Hazánk kisvasútjainak üzemelési ideje változó: vannak, amelyek egész évben közlekednek, vannak, amelyek csak az év bizonyos szakaszában. Egy biztos: ahogy tavaszba fordul az időjárás, úgy indul el egyre több mozdony a 760 mm nyomtávú síneken. Több kisvasút ráadásul március 15-én kezdi meg a szezont, ezért összeszedtük, melyek járnak ezen a hétvégén.
Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
A Balaton-partról dél felé tartó kisvasutat a tó egykori öble, a Nagyberek lecsapolt mocsarán létesített állami gazdaság szállítási igényeinek kielégítésére tervezték. Az 50-es években megkezdett munkálatok hamar befejeződtek, megindulhatott az áru-, majd 1956-tól a menetrend szerinti személyforgalom is. A rendszerváltás után a vonal közel került a megszüntetéshez, de végül fennmaradt, és a mai napig a MÁV utolsó gazdsági vasútja. Sínpárja Imremajornál ágazik szét, és a buzsáki Csisztafürdő, illetve Somogyszentpál felé veszi az irányt.
Részletes menetrendi és díjszabási információk.
Budapest, Gyermekvasút
A 039-es gőzös robog elő a Gyermekvasút 1949-ben megépített, 198 m hosszú, íves alagútjából
Az 1948-1950 között épített Úttörővasút a szocialista ifjúságpolitika egyik eszköze volt, ahol a kezdetektől gyermekek látták el a vasúti szolgálatot, népszerűsége azonban a rendszerváltás után is megmaradt. A vonatok egész évben kanyarognak a Budai-hegy erdeiben: Hűvösvölgy nyergéből 235 m szintkülönbséget leküzdve kapaszkodnakk fel a Széchenyi-hegy tetejére, megállóhelyeiről kellemes túrákat tehetünk a hegység nevezetességei felé. Március 15-én és 16-án irányonként kétszer gőzmozdony is indul, ezt nosztalgia pótjeggyel vehetjük igénybe.
Részletes menetrendi és díjszabási információk.
Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
A kisvasút első síneit 1915-ben rakták le a fakitermelés szolgálata céljából. A trianoni békeszerződés után hazánk mai középhegységeinek faanyaga felértékelődött, így – több erdei vasúthoz hasonlóan – a felsőtárkányi is ekkor „indult be” igazán. A későbbiekben egy dolomit- és egy mészkőbánya is nyílt a közelben, ezekhez szárnyvonalakat fektettek. A kisvasút jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezett: Eger-Felnémet végállomásán közvetlen kapcsolata volt a vasúttal. 1985-ben üzemszünetet rendeltek el rajta, majd a rendszerváltás után újraindult a – már személyszállításra és turizmusra fókuszáló – menetrend szerinti közlekedés. A 4,8 km pályahosszú felsőtárkányi kisvasút friss, tegnap módosított menetrendje szerint pedig már március 15-én megkezdi üzemelését.
Részletes menetrendi és díjszabási információk.
Gemenci Állami Erdei Vasút
A kalocsai érsekség tulajdonában álló gemenci erdőben az első világháború alatt építették ki a kitermelt fa szállításának hatékonyságát növelő kisvasutat, ám ez még teljesen más nyomvonalon haladt, mint a mai. 1955-ben kezdték kialakítani a Gemenc–Keselyűs vonalat, amelyet többször bővítettek, így 1982-re a teljes pályahossz elérte a 30 kilométert. Menetrend szerinti közlekedés jelenleg csak Pörböly és Malomtelelő állomások között van.
Részletes menetrendi és díjszabási információk.
Gyöngyösi Állami Erdei Vasút (Mátravasút)
Sajnos kevés kisvasútvonal esett át az utóbbi évtizedekben komolyabb felújításon. A Mátravasút pont egyike ezeknek: a Gyöngyösről induló, majd a város határában szétágazó vonal lajosházi szárnya 2005-ben súlyos árvízkárokat szenvedett. Az átfogó pályafelújítás során az egykori Lajosháza–Szalajkaház szakasz visszaépítéséről is született fejlesztési terv, amelyet aztán 2009-ben át is adtak a forgalomnak, majd a következő években az egész járműparkot felújították. A március 15-étől üzemelő Mátravasúton jelenleg Gyöngyössolymos–Lajosháza–Szalajkaház, illetve Mátrafüred felé utazhatunk.
Részletes menetrendi és díjszabási információk.
Kemencei Erdei Múzeumvasút
A Börzsöny egykoron 200 km hosszú kisvasúti pályáiból mára csak töredéknyi maradt. Ezen vonalak egyikén üzemel a Kemencéről a Fekete-völgybe közlekedő kisvasút. Noha a szezon csak április 5-én indul, a március 15-16-ai hétvégén – ahogy fogalmaznak – „beröffentik a mozdonyaikat, befűtik a zárt személykocsikat”, és felavatják az új, utasok visszajelzései alapján és a Volánbusz-csatlakozások miatt optimalizált 2025-ös menetrendet.
Részletes menetrendi és díjszabási információk.
Királyréti Erdei Vasút
De a Börzsönyben nem csak Kemencén maradt fenn kisvasút. A már a 19. század végétől üzemelő, és hatalmas áruforgalmat (kő-, illetve faanyagot) bonyolító királyréti vonal is megmenekült. Az 1968-as új közlekedéspolitikai koncepció nyomán több mint 1000 kilométer vasúti pályán szüntették be a forgalmat. Nem tudjuk meg, milyen jövőt szántak a királyréti vonalnak – 1976-ban néhány kisvasútbarát kezdeményezésére „úttörővasúttá” alakították át, így biztosítva fennmaradását. A március 15-ei hétvégén a téli félévi menetrend szerint közlekedik: irányonként 5-5 szerelvény indul.
Részletes menetrendi és díjszabási információk.
Lillafüredi Állami Erdei Vasút
Az egész évben járó lillafüredi kisvasút hazánk egyik legnépszerűbb erdei vasútja: évente több mint 200 000 fő utazik rajta. Az összesen 25 kilométeres vonalhálózat fővonalán, Garadna vasútállomás felé a március 15-16-ai hétvégén is menetrend szerint közlekednek a vonatok.
Részletes menetrendi és díjszabási információk.
Ugyanakkor a kisvasút különleges programmal is készül március 15-ére! Ezen a napon ugyanis a vonatok által nem járt mahócai szárnyvonalra is indulnak szerelvények. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges. További részletek itt.
Mecseki Kisvasút
Az ország legrövidebb kisvasútja csupán 570 m hosszan közlekedik a Pécsi Állatkert és a Dömörkapu szorosa között, menetideje mindössze 15 perc. A pályát 1962-ben társadalmi munkával építették, mintájaként az ország több városában üzemelő úttörővasutak szolgáltak. Az egész évben járó kisvasút menetrendje március 15-én „sűrűsödik be”.
Részletes menetrendi és díjszabási információk.
Nagybörzsönyi Erdei Vasút
A hétvégére a legtöbb kisvasutazási lehetőséget a Börzsöny kínálja, hiszen négy vonalából három is megnyit március 15-én. A nagybörzsönyi kisvasúton – az előszezoni menetrend szerint – ezen a napon indulnak meg az első vonatok Nagyirtáspuszta felé. Az innen Márianosztra és Szob irányába továbbközlekedő szerelvényeket a Bezina-völgyi Erdei Vasút üzemelteti, ami csak április 5-től várja az utasokat – így ezzel a lehetőséggel ne számoljunk.
Részletes menetrendi és díjszabási információk.
Pálházi Állami Erdei Vasút
Magyarország legkisebb és legalacsonyabb lélekszámú települése, Pálháza még egy dologban rekorder: hazánkban itt hoztak létre először – 1888-ban – lóvontatású erdei vasutat. Noha Pálházát érintette a később tragikus véget ért Hegyközi Kisvasút is, az erdei vasút sosem lett közvetlenül a hálózat része. Minden bizonnyal ennek köszönheti, hogy annak 1980-as megszüntetése után itt „csak” üzemszünetet rendeltek el, így a rendszerváltás után újra lehetett indítani. A vonalon március 15-én kezdődik szezon, a kőkapui kastély alatt fúrt 30 m hosszú alagúton át Rostalló végállomásig utazhatunk rajta.
Részletes menetrendi és díjszabási információk.
Szilvásváradi Állami Erdei Vasút
A Szalajka-völgyi vonal kiépítése 1908-ban kezdődött, amikor Wessely Károly szilvásváradi földbirtokos – akinek a bélapátfalvai cementgyár alapítását is köszönhetjük – elhatározta, hogy erdeit kisvasúttal hálózza be. A folyamatosan bővülő pályának két szárnyvonala volt, amelyeket a Bükk-fennsíkon kialakított hálózattal siklóval, illetve facsúszdákkal kötöttek össze a hegyoldalak meredeksége miatt. A fakitermelés és mészkőbányászat hanyatlásával a kisvasutat fel akarták számolni, ettől végül népszerűsége mentette meg: már 1968-ban 60 000 körüli volt az utasszám. Ma a völgy bejáratától hazánk egyik legszebb vízeséséig, a Fátyol-vízesésig utazhatunk vele. Noha az üzemelési ideje már március 8-án elkezdődött, a vonatok csak kedvező időjárás esetén járnak, ezért tájékozódjunk, mielőtt útnak indulunk!
Részletes menetrendi és díjszabási információk.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
