A városok zaját, parkolót és aszfaltot is hátrahagyva megérkezni a csendbe: az erdei vasutak végállomásai sokak számára ideális úti célok, míg másoknak „csak” egy-egy újabb felfedezőút kezdőpontjai. Összeállításunkban hasznos tippeket adunk az utazás folytatásához.
Régóta ismert alapigazság, hogy vasúton utazni környezetbarát, igazán élvezetes, és ha akarjuk, az eredőben tett suhanás élménye nem is ér véget a végállomásokon, hiszen az utóbbi években számos új szolgáltatás épült ki a népszerű megállók környékén, máshol pedig a rég meglévő, csatlakozó járatok vagy útvonalak várnak felfedezésre.
Felsőtárkánytól Szilvásváradig: zakatolás a Bükk körül
Az Eger történelmi városa fölé emelkedő Nagy-Eged szinte hívogat a Bükkbe, és szerencsére a hegység mélyébe nem is nehezebb eljutni, mint a város határába. Ráadásul egyszerű visszaút helyett egy egész napos körtúra is kerekedhet belőle: akár a fő vasútállomáson, akár az egri vár megállóhelyén felszállhatunk a Szilvásváradra tartó mellékvonal járatára, és egy órával, na meg két alagúttal később már a Szalajka-völgy kapujába érkezünk. Innen az erdei vasút egészen a híres Fátyol-vízeséshez, a Bükk-fennsík tövéhez visz, de közben az emelkedő harmadát is leküzdi. A maradék emelkedőt a Bélapátfalva fölé tornyosuló Bél-kő tövéig a sárga sáv jelzésen tehetjük meg, ahonnan már egyenletesen lejtő út vezet a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút Stimeczház végállomásáig. Mire ide eljutunk, több mint 15 kilométer lesz a lábunkban, de már csak a pihentető utazás lesz hátra Felsőtárkányig, ahol a Szikla-forrás tava és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontja mellett éttermek és büfék is sorakoznak. Egerbe a helyből induló, menetrend szerinti autóbuszjáratokkal húsz perc alatt visszatérhetünk. Bővebb információ az Egererdő Zrt. honlapján.
Almamellék: csillagok kapujában
A Zselicről a legtöbbünk szemében meglehetősen idilli kép él: ritkán lakott, dombos vidék, ahol ma is sok helyen találkozhatunk „égig érő” famatuzsálemekkel, a múlt századból itt felejtett parasztházakkal és kúriákkal, amikor pedig leszáll az éj, a fényszennyezéstől mentes égbolton csillagok milliárdjai ragyognak fel. Aki tett már nagyobb túrát itt, az alighanem tapasztalhatta, hogy ez a kép bizony valódi, ráadásul nap mint nap átélhető. Aki pedig csak most szeretne megismerkedni a vidékkel, talán a legjobb összefoglalót kapja, ha az almamelléki erdei vasút egyik tematikus utazásán vesz részt. A menetrend szerinti járatokon kívül induló, előre meghirdetett nappali és éjszakai vonatozásokhoz a mindentől távoli Sasrét végállomáson az évszaknak megfelelő programok kapcsolódnak: szakvezetéses séta a végállomás melletti ősbükkösben, csillagles, éjszakai rovarok fénycsapdás megfigyelése, szarvasbőgés-hallgatás, avagy az átlagos hétvégéken csak egy ebéd a sasréti vadászkastély teraszán. A május közepén esedékes kisvasúti napon a családokat kézművesprogramok, vetélkedők és egész napos, sűrített közlekedési rend várja. Bővebb információ a Mecsekerdő Zrt. honlapján.
Gemenc: földön és vízen a Duna mentén
Európa egyik legnagyobb ártéri erdejében az élővilág és a víz kapcsolata határozza meg a mindennapokat, és mindebben az ember még erdőgazdálkodóként vagy vasútépítőkét is csak vendégként van jelen. Ezt tökéletesen érezni is lehet azon a közel félórás vonatúton, amely során a szerelvény Keselyűs állomásáról a Duna-parti végállomásra ér, hiszen már Keselyűsre is bő félórás út vezetett Szekszárd felől, erdőn-mezőn át. Itt a parton, a minden irányból több kilométernyi természettel körülvéve, a stresszes városi környezet tökéletes ellentétét tapasztalhatjuk meg: épületeket vagy árusokat is hiába keresnénk a gondozott gyepen. Azonban van út ennél is tovább! Az állomás kikötőjéből jeles napokon a Gemenc Zrt. azonos nevű sétahajója indul a Duna főága melletti vadon felfedezésére, olyan helyekre is eljutva, amelyek a folyó sodrása miatt evezve nehezen érhetők el. A 100 fő befogadóképességű hajó egyórás körútja innen legközelebb június 5-én és augusztus 20-án indul (a környék más kikötőiből máskor is), illetve természetesen csoportok számára - a vasút járataihoz hasonlóan - különjáratként is megrendelhető. Bővebb információ a Gemenc Zrt. honlapján.
Gyermekvasút: gépesítve Budapest fölött
Az ország egyik legfiatalabb erdei vasúján már nemcsak a végállomásokon, de szinte minden megálló körül remek attrakciók várnak, ami nem véletlen, hiszen a vasút nyomvonalát a negyvenes években már eleve úgy tervezték, hogy a látványosságokhoz minél közelebb, szép nyomvonalon kanyarogjon. A Széchenyi-hegyről indulva - vagy akár a fogaskerekűvel érkezve - az igazán örökmozgó gyerekek már a második állomásnál, a csillebérci kalandpályán is levezethetik az energiáikat. A soron következő Virágvölgy állomásról a Normafa, a János-hegyről pedig a főváros legmagasabb pontja mellett a libegő érhető el, amellyel igazán élvezetes módon rövidíthető le az utazás. Aki viszont továbbutazna, az az egyedülálló hárs-hegyi fordítóalagút után Hűvösvölgybe, az ötvenes évek vasúti építészetét őrző végállomásra érkezik. Itt a vasút történetének állandó kiállítása mellett talán a legkülönlegesebb a vasút járműveinek „otthona”, a fűtőház, amely viszont az év nagy részében zárva van. Szerencsére van néhány nyílt nap az évben, amikor bárki felfedezőutat tehet, és nem csupán a napi használatban álló járművek, de a hajtányok, a sínautók és hasonló, felújítás alatt álló, muzeális típusok között is. Bővebb információ a Gyermekvasút honlapján.
Királyrét: kóstoló, majd nagy adag a Börzsönyből
A börzsönyi Királyrét közvetlen közelében a természeti környezet „átlagos”, büféből vagy éppen szálláshelyből ugyanakkor több is választható. Az igazán egyedi attrakció viszont a közvetlenül a végállomás mellett kanyargó hajtánypálya, amelynek 750 méteres körútján bárki mozdonyvezetővé avanzsálhat. Akinek a lábbal tekerhető hajtány túl nagy lenne, az kicsivel feljebb a liliputi vasút 2-4 személyes kocsikból álló, apró szerelvényén is utazhat. Ezek nyitvatartása az erdei vasút menetrendjéhez igazodik. Királyrét azonban nem minden járat végállomása: hétvégénként a Nagy-hideg-hegyi turistaház kisbusza innen indul, és a kirándulókat egyenesen a 865 méteres hegycsúcs tövébe, a turistaházhoz szállítja. A közlekedési rend évszaktól függően változik, de az utolsó busz is elindul a hegyről napnyugta előtt. Bővebb információ a Királyréti Erdei Vasút honlapján.
Kemence: olajszagú veteránok bűvöletében
Minden alaposabb útikönyv megemlíti, hogy a Börzsöny északi oldalán fekvő Kemence határában nem egyszerű erdei vasút, hanem múzeumvasút működik, a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület önkéntes üzemeltetésében. Természetesen itt nem elkerített múzeumi kiállítás, hanem valódi utasokat szállító, pöfögő járművek várnak, és a már vagy még üzemképtelen eszközök is testközelből megtekinthetők. Sőt, a kiállítás folyamatosan változik. A felújítás alatt álló járművek között itt senki nem lepődik meg, ha az egyik tagtárs egy Volkswagen Bogárral vagy akár veterán Ikarus 255 autóbuszával állít be: az öreg vasak iránti rajongás általában sínektől független. Az ilyen látványosságok csúcspontja a július végi kisvasúti nap hétvégéje, amely az utóbbi évekre egy szinte külön életet élő veteránjármű-találkozónak is helyszíne lett. Ezekben a napokban a személyzet a szokásosnál is jobban kitesz magáért és a látogatókért, és a sztenderd ünnepi különvonaton felül alkalmanként csillékből álló bányavasúti, illetve az ötvenes évek gazdasági vasútjait idéző szerelvényeket is összeállítanak, amelyek a fotósok kedvéért „véletlenül” épp az útátjárókban találkoznak egy-egy korabeli Csepel teherautóval vagy Dutra traktorral. Bővebb információ a Kemencei Erdei Múzeumvasút honlapján.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. májusi számában.
A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.
Kapcsolódó cikkeink:
Májustól napelemes kisvasutak zakatolnak a Börzsönyben
A legélvezetesebb út a városból az erdőkig
Íme, a vadiúj „Zselici Csühögő”
Vasút a vadonban - Gemenci Állami Erdei Vasút
Transzbörzsönyi zakatolás panorámákkal
Nosztalgiavonattal a csend zempléni szigetén
