Az Európai Unió kezdeményezésére a farkasok nemzetközi védettségi szintjének visszasorolásáról döntött a Berni Egyezmény Állandó Bizottsága, ennek értelmében a fokozottan védett faj ezután védett, de vadászható faj lenne.
A december 3-án meghozott döntés értelmében azokban az országokban, ahol a helyi rendelkezések nem biztosítanak szigorúbb védelmet, könnyebben lehetne kilövési engedélyt kérni a farkasokra.
Továbbra sem lehet majd rájuk vadászni, de a védelem mérséklésével lehetőség nyílik arra, hogy a helyi hatóságok ritkítsák az állományt, ha úgy látják, hogy a farkasok veszélyt jelentenek az emberekre és a haszonállatokra.
A döntés nem lép automatikusan hatályba, ehhez számos lépésre van még szükség, de természetvédelmi szempontból mindenképpen negatív üzenetet hordoz, és nemcsak a farkasra, de más fajokra nézve is.
Sokan tiltakoznak a döntés ellen
A javaslat ellen korábban több mint 300 civil szervezet, köztük a WWF is felszólalt, néhány hete pedig az IUCN kutatókból álló európai nagyragadozókkal foglalkozó munkacsoportja is aggodalmát fejezte ki. Fontos kiemelni, hogy ez nem azt jelenti, hogy hazánkban a farkas vadászható fajjá válna, a döntés a faj magyarországi védettségére nem lenne hatással.
Mivel azonban a farkasok nem ismerik a határokat, ezért, hiába élvez fokozott védettséget az egyik országban, ha a vele szomszédos másikban könnyebben kilőhetik őket, az az egész állományra hatással lesz.
Ahogy az egy hétfői a European Environmental Bureau (Európai Környezetvédelmi Iroda), a WWF EU, a Birdlife Europe és a a ClientEarth által szervezett nemzetközi sajtóbeszélgetésen is elhangzott, az tény, hogy a farkas európai állománya növekszik, de a faj még mindig sebezhető vagy mérsékleten fenyegetett természetvédelmi státuszban van kilenc európai populációból hatban.
A térkép a farkasok elterjedését mutatja a 2017-től 2022/23-ig tartó időszakban.
A jelölések: Kék: nem ismert a populáció nagysága. Sötétzöld: állandó populáció. Világoszöld: szórványos előfordulás
A beszélgetésben résztvevő szervezetek szerint tudományos megalapozottságot nélkülöző, politikai indíttatású döntés született, ami negatív precedenst teremthet más fajokra nézve.
A farkasok száma az elmúlt tíz évben a duplájára nőtt, a becsült állomány 2023-ban 20 300 egyed volt. A legnagyobb a 4700 egyeddel a Dinári-Balkán populáció, ami Szlovéniától Szerbián, Horvátországon át Görögországig húzódik. 4000 becsült egyeddel a Kárpáti populáció is jelentősnek tekinthető, ide tartoznak a Szlovákiában, Cseh- és Lengyelországban, illetve Romániában élő állatok mellett a nálunk élő farkasok is.
Ha az országos adatokat nézzük, akkor a legnagyobb becsült állományok Romániában (2750), Olaszországban (2557), Spanyolországban (2100) Görögországban (2075) élnek. A magyarországi állomány nagyságát 50 egyedre becsülik.
Az Európai Tanács álláspontja szerint mindenki jól jár
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2022 decemberében nyújtott be javaslatot az EU tagállamai felé a szürke farkas európai uniós jogszabályi védelmének csökkentésére. Amellett, hogy a farkasok számának gyarapodását a gazdálkodók is aggodalommal figyelik, sokak szerint ez a lépés összefüggésben lehet azzal, hogy 2022 szeptemberében Ursula von der Leyen egyik póniját megölte egy farkas alsó-szászországi családi birtokukon.
Az Európai Tanács álláspontja szerint a döntésnek köszönhetően „rugalmasabban lehet majd kezelni a farkasok európai elterjedési területének folyamatos bővüléséből eredő társadalmi-gazdasági kihívásokat, ugyanakkor pedig fenn lehet tartani az EU-ban élő összes farkaspopuláció kedvező védettségi állapotát.”
Indoklásukban kiemelik azt is, hogy a farkasok évente legalább 65 500 haszonállatot pusztítanak el az EU-ban, ami komoly kihívást jelent a gazdálkodók számára.
A már létező eszközöket kellene alkalmazni
A WWF és a többi természetvédő szervezet elismeri, hogy a farkasok jelenléte olykor komoly kihívást jelent az állattartók és vadgazdálkodók számára, viszont a farkasok kilövésének megkönnyítése szerintük nem oldja meg a problémát, sőt, lehet, hogy fokozza is azt, mert a kilövések következtében a falkákból kiszakadt egyedek nagyobb eséllyel fordulnak a könnyebb prédát jelentő háziállatok felé.
Ezt támasztja alá egy 2023-as szlovákiai kutatás is. Szlovákiában 2014 és 2019 között lehetett farkasokra vadászni, a kutatók szerint azonban ennek nem volt kimutatható hatása a haszonállatokkal kapcsolatos károkra.
A WWF szerint a társadalmi-gazdasági konfliktusok kezelésére már léteznek bizonyítottan hatékony eszközök, mint a haszonállatok védelmét szolgáló ötsoros villanypásztor és nagytestű őrkutyák, ezeknek az alkalmazását és telepítését kellene inkább támogatni.
Kiemelik azt is, hogy a nagyragadozók jelenléte fontos az egészségesen működő ökoszisztémák szempontjából, ami eddig az Európai Unió számára is fontos cél volt. „Miközben más régiók országait arra buzdítja az EU, hogy tegyen meg mindent a természeti értékek – például a tigrisek, az oroszlánok vagy az elefántok – védelme érdekében, addig mi magunk, úgy tűnik, nem tudunk együtt élni a farkasokkal” – mondta Sabien Leemans a WWF biodiverzitási szakértője és a European Habitats Forum elnöke.
Az 1979-ben elfogadott Berni Egyezmény az Európa Tanács égisze alatt létrejött nemzetközi szerződés, amely 1982-ben lépett hatályba. Létrejöttének célja, hogy biztosítsa a vadon élő növény- és állatfajok, valamint természetes élőhelyeik megőrzését és védelmét. Döntéshozó szerve, az Állandó Bizottság éves rendszerességgel ülésezik Strasbourgban. Az idei tanácskozást december 2. és 6. között rendezik meg. A bizottság a szigorúan védett fajok közül csak a farkasról döntött, továbbra is a legmagasabb védettség vonatkozik a többek között a hiúzra, a barnamedvére vagy a vadmacskára.
