Feltűnő tollruhája miatt könnyen észlelhető volt, az egyébként környezetébe olvadó madár.
A madaraknál is előfordul genetikai mutáció, csakúgy mint az állatvilág más tagjainál. Ezek a rendellenességek akkor a legszembetűnőbbek, ha az állat küllemének színezetét befolyásolják, amely eltéréseknek különféle változata ismert. A sötét tónusokban bővelkedő egyedek a melanizmus jegyeit viselik, a pigmenthiányból eredő fehér foltosságot a leucizmus okozza, a barna, esetleg világos krémszínben bővelkedő példányokat a flavizmus jellemzi.
A közelmúltban a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Dévaványa–Ecsegi-puszták térségében megfigyeltek egy feltűnő, szokatlan színezetű mezei pacsirtát, amely példányt egyértelműen a flavizmus, a sötét színanyagok részleges hiánya, a sárga szín túlsúlya jellemezte.
A madárvilágban ritka jelenség, hogy egy mezei pacsirta világos barnássárga színben pompázzon.
A madár rendben nászrepült, ezzel is megerősítve, hogy hím példányról van szó, majd egy normál színezetű madárral párba állva fészket építettek. A különleges színezetű hím madár azóta már szorgalmasan eteti fiókáit párjával együtt – olvasható a nemzeti park oldalán.
A mezei pacsirta a puszták jellegzetes madara. Rövidtávú vonuló, csak a kemény tél készteti vonulásra, de akkor sem megy nagyon messzire, és már februárban visszatér, de rendszeresen lehet áttelelő példányokkal is találkozni. A mezei pacsirta a földön fészkel, de a kora tavaszi nászrepülés és az azt követő költési időszakban is 60-80 méteres magasságban énekel, megállás nélkül akár fél órán keresztül is. A mezei pacsirta (Alauda arvensis) Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
