A klímaváltozás hatásait már a bőrünkön érezhetjük, de a globális felmelegedést nemcsak mi, emberek, hanem a fák is megsínylik. A Pilisi Parkerdő Zrt.-nél ezért többek között úgynevezett fafajcserés átalakítást is alkalmaznak, amely a klímaváltozásnak hatékonyabban ellenálló fafajösszetételt eredményez.
Az erdőgazdálkodóknak számos új kihívást jelent a klímaváltozás. Megváltozik az erdők természetes vízháztartása, egyes fafajok ellenálló képessége alacsonyabb lesz: nehezebben tűrik a szárazságot, kiszolgáltatottabbak a gombák és rovarok kártevésének. A klímaváltozás a mi éghajlatunkon is komplex szakmai megoldásokat kíván, hogy hosszú távon erdeink - fafajösszetételük és szerkezetük alapján - ellenállóbbak legyenek a negatív hatásokkal szemben.
Az egyik ilyen erdészeti megoldás a fafajcserés erdőszerkezet-átalakítás. Ennek elsődleges célja, hogy a változatos, sokféle fafajból álló erdők kialakításával támogassák az erdők természetes ellenálló képességét. Az őshonos fő- és elegyfafajok előtérbe helyezése életképesebb ökoszisztémát eredményez. Jelenleg a Pilisi Parkerdő Zrt. több erdészetének területén, például a Bajnai Erdészetnél, a Déli- és Keleti-Gerecsében (Héreg, Tokod, Tardos, Bajna és Gyermely községhatáraiban) folynak ilyen jellegű erdőátalakítási munkálatok. A klímaváltozás negatív hatásain túl azonban fokozott figyelemmel kell követni egyes invazív fafajok (pl. bálványfa) nemkívánatos terjedését is.
„A felmelegedés miatt kiszáradt feketefenyő-állomány helyére, az ottani viszonyok alapján, cser főfafajú, kocsánytalan tölgy elegyű, illetve az ott megtalálható őshonos fafajokkal, cseresznyével, kislevelű hárssal elegyített állományt telepítettünk. A fafajcserés erdőátalakításnak köszönhető, magas természetességi fokú, fajokban gazdagabb erdőknek nemcsak az ellenálló képessége lesz nagyobb, egyidejűleg a kirándulók elé táruló erdőkép is vonzóbbá válik. A természetvédelmi törekvéseken és a turisztikai vonzerő növelésén túl az őshonos fafajok tájidegen fajok helyére való telepítése is kiemelt célunk. Jelenleg cseres-kocsánytalan tölgyes állományokra cserélünk bálványfás és akácos elegyeket” - mondta Limp Tibor, a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője.
A Pilisi Parkerdő Zrt. talajlaboratóriumában elvégzett vizsgálatokból is tisztán látható, hogy az egyre magasabb pH-értékű, egyre meszesebbé váló talaj miatt aszályosodás következik be a következő évtizedekben, évszázadokban. Egyre kevesebb a csapadék, egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás. A talajra gyakorolt legfőbb hatások egyike az, hogy az elpárolgó nedvesség a nyári hónapokban magasabb lehet, mint amennyi bejut. Emiatt a talaj a kapilláriszónán keresztül próbálja pótolni a hiányzó mennyiséget, viszont ez a feltalaj visszameszeződését eredményezheti. A talaj vízmegtartó képessége és vízkapacitási tulajdonsága, illetve az ezáltal hasznosítható vízkészlet közvetetten a fák termőképességére is hatást gyakorolhat a jövőben. Ezért is különösen fontos, hogy a szakemberek az adott hely viszonyainak megfelelő, ideális fafajcseréket hajtsanak végre.
Kapcsolódó cikkeink:
Veszélyben Magyarország legidősebb erdei
Ezért is vigyázzunk a fecskékre
Különleges halfaj telel a zagyvában
Pufibbak a mókusok az enyhe tél miatt
