Brocken-hegyi kísértetnek és glóriának is nevezik ezt a ritka légköroptikai jelenséget, amit a napokban Lucza Zsolt kapott lencsevégre Galyatetőn.
„Reggel 7 óra körül, napfelkelte idején értem a kilátóba. Több mint 2 órát voltam ott, mert nagyon lassan tisztult az idő. A hátam mögül, a Kékes irányából azonban sütött a nap, így az irányomban, északnyugat felől érkező felhőket szépen érte a napfény. Így többször is megpillantottam a glóriát, mert a felhők gyorsan jöttek és mentek” – meséli a fotós az október 18-án készült képekkel kapcsolatban. Elárulja, hogy nem ez az első alkalom, hogy ködkísértettel találkozik, de most sikerült először megörökítenie azt.
A brocken-hegyi kísértet a németországi Harz-hegységben lévő magaslatról kapta a nevét, állítólag ott figyelték meg legelőször. Nem csoda, mivel a hegy obszervatóriumában évente átlagban 300 ködös napot jegyeznek fel, a jelenséghez pedig szükség van ködre, vagy adott esetben, ha magasan vagyunk, egy felhőre, amire az árnyékunk rávetülhet.
A „kísértet” általában ilyenkor, ősszel, és legtöbbször magashegyekben csíphető el, amikor a nap alacsonyan van a láthatáron. Az árnyékunkat (vagy éppen egy nagyobb tárgy, épület árnyékát) szabályos kör alakú, szivárványszínű glória veszi körül, amely a nappal ellentétes, úgynevezett antiszoláris pont körül jelenik meg. A színes sávok magyarázata, hogy a köd vagy a felhő vízcseppjein a fehér fény összetevőire bomlik.
A jelenséghez több babona is kapcsolódik. Mondják, hogy aki a hegyek között hal meg, az a halála előtt meglátja a kísértetet, de azt is beszélik, hogy először megpillantani szerencsét jelent, másodszor veszélyre figyelmeztet, harmadjára pedig ismét jót jelez. Ti láttátok már?
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
