A gólyatöcsöt régen széki gólyának is hívták, mert színezetével és hosszú lábaival nagyon emlékezet a fehér gólyára. A gólyatöcsök már visszaérkeztek a telelőterületekről és javában készülődnek a költéshez.
Ezek a kecses partimadarak a telet a trópusi Afrikában töltik, ahonnan március-áprilisban érkeznek vissza, és nem is időznek itt túl hosszan, mert a költési időszak végén, már augusztusban elvonulnak. Magyarországon kis számban költ az Alföldön.
„A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén a tél végi csapadéknak köszönhetően idén a szokásosnál több alkalmas költőhelyet találnak a gólyatöcsök” – számol be róla a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapja.
A gólyatöcsök a sekély vizű területek által körbevett, védett költőhelyeken laza telepeket alkotva májusban és június elején 3-5 tojásból álló fészekaljakat raknak le. A fiókák egy hónapos korukban kezdenek repülni, de a családok ezt követően is együtt maradnak.
A gólyatöcsnek a széki gólya mellett egyéb népi neve is ismertek, mint például a székiszarka, a gólyalábú töcs, gyöngyvér lile vagy gólyasneff.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
