A Dél-Alföldön fészkelő nagy kócsagok már visszatértek telelőhelyükről és javában készülődnek a költéshez. Párba álltak és már tatarozzák fészküket.
A nagy kócsagok télen sem vonulnak messzire, legfeljebb a Földközi-tenger partvidékéig, esetleg Afrika északi részéig húzódnak le. Nagyon korán, már az első enyhébb napokon visszatérnek költőhelyükre, ahogy tették azt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is – számolt be róla a nemzetipark-igazgatóság honlapja.
A nagy kócsagok ebben az időszakban állnak párba és kezdik meg fészkeik tatarozását, nemsokára tojásaikat is lerakják. Már láthatóak a nászidőszakban növesztett, pávatollakhoz hasonló dísztollaik is. A nagy kócsagok telepesen fészkelnek, a telepek mérete változó, van ahol 80-100 pár is fészkel egymás közelében. A fészket legtöbbször sűrű, avas nádba rakják, a nádszálakat 130-150 cm magasan elfektetve megtörik és erre az alapra építik szintén nádból épített fészküket.
Illusztráció
A nagy kócsag a hazai természetvédelem címermadara. A 19. század végére a hazai állomány szinte teljesen eltűnt. Akkoriban divat volt a kócsagtollas viselet, és nászruhájának dísztollai miatt szinte teljesen kipusztították hazai élőhelyeiről. A faj védelme érdekében 1924-ben állt munkába az ország az első kócsagőre a Kis-Balatonon. Ennek köszönhetően az állomány fokozatosan újra növekedni kezdett. A nagy kócsag megmentése a hazai természetvédelem emblematikus története lett, ezért is választották a fajt a magyar természetvédelem címermadarává.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
