A Balaton számos költőt, írót és festőt megihletett szépségével, nyugalmával, lenyűgöző tájaival. A költészet napja remek alkalmat ad egy összeállításra, amelyben költőkről elnevezett kilátókat mutatunk meg, és arra is, hogy egy kicsit belessünk poétáink és a magyar tenger kapcsolatába.
„Balatont álmodom, s melléje magamat”
(Gárdonyi Géza: Balaton, 1894)
Természetesen számtalan vers született a „magyar tengerről”, és ki tudja, hány mű született a partján, de a balatoni tájat, mint ihletadó múzsát, csak a 19. században fedezték fel igazán az alkotók. Persze az elődök sem voltak vakok a szépségre, hiszen például Csokonai Vitéz Mihály egyik legismertebb verse lett A Tihanyi echóhoz című, és Pálóczi Horváth Ádám is számos verset írt a „Pannón tengerről”. Kortársa és mestere, Kazinczy írta le először a „magyar tenger” szókapcsolatot, amit azóta szinte eposzi jelzőként tapasztottunk a Balatonhoz. (Ha sokkal régebbre akarunk visszatekinteni, ne felejtsük, hogy legkorábbi nyelvemlékünk, a tihanyi apátság alapítólevele is a Balatonhoz kötődik.)
A 19. században azonban a fürdőkultúra felvirágzásával egyre jobban kiépült a Balaton partja, ezzel párhuzamosan megérkeztek a művészi élet képviselői is, akik előszeretettel töltöttek alkotói heteket, hónapokat a Balatonnál.
Balatongyöröki életkép 1931-ből
A 20. században számos nagy költőnk élete, alkotói korszaka, szerelme, sőt, halála kapcsolódott a Balatonhoz. Ady Endre orvos barátja jóvoltából pihenni járt a Balatonra, de a füredi szanatóriumban is megfordult Csinszkával. József Attilát pedig nem pusztán tragikus halála köti a tóhoz, hiszen Balatonszárszón töltött boldog heteket, hónapokat is, ahogy Karinthy Frigyest sem csak halála köti örökre Siófokhoz, évekig itt töltötte nyarait a családjával. Szabó Lőrinc is gyakori vendég volt a Balatonnál, titkos viszonyainak romantikus hátterét több Balaton-parti település adta, de hévízi gyógykúrájának emlékét is megörökítette. Illyés Gyula tihanyi háza legendás irodalmi találkozóhely volt, maga Illyés is itt írta leghíresebb versét, az Egy mondat a zsarnokságról címűt. Szigligeten az Esterházy-kastély 1952 óta működik alkotóházként, ahol számos költőnek – köztük Nemes Nagy Ágnesnek, Pilinszky Jánosnak, Orbán Ottónak, Weöres Sándornak, Zelk Zoltánnak – volt alkalma a gyönyörű környezet adta nyugalomban elmerülni.
Hát, aki itt nem tud dolgozni, illetve alkotni, az vagy nem író, vagy hülye, vagy mind a kettő
– idézzük Fekete Istvánt a szigligeti környezetről.
No de nézzük, mely költőinket érte a megtiszteltetés, hogy a Balatonnál kilátó viselje a nevüket!
1. Kisfaludy Sándor (1772-1844)
A Kisfaludy-kilátó a Badacsony tetején
A magyar irodalmi romantika előfutáraként ő honosította meg a magyar nyelvű szerelmi költészetet. Hírhedten kalandos szerelmi élete mellett a Himfy szerelmei dalciklus tette ismertté, még egy strófát is elneveztek róla. Elbeszélő költeményekben énekelte meg Csobánc, Tátika és Somló várait. Múzsáját és később feleségét egy badacsonyi szüreten ismerte meg, és Balatonfüreden ő építtette fel az első kőszínházat. A Badacsony legmagasabb pontján álló kilátót róla nevezték el, amelynek tetejéről körbetekintve a Balaton-felvidék egyik legszebb panorámája tárul fel.
2. Berzsenyi Dániel (1776-1836)
A Berzsenyi-kilátó
A Keszthelyi-hegységben túrázva számos kilátóról megcsodálhatjuk ezt a gyönyörű vidéket, ám semmiképpen ne hagyjuk ki a körből a klasszikus ódák mesteréről elnevezett kilátót, hiszen a faépület legfelső szintjére felsétálva lélegzetelállító körpanoráma tárul elénk. Berzsenyi élete nagy részében a déli parthoz közeli Niklán élt és gazdálkodott, és a Balatont is megverselte. De a sokat betegeskedő költő gyakran járt át Balatonfüredre is kúrálni magát, itt még egy gyógyforrást is elneveztek róla. Keszthelyre gróf Festetics György meghívására látogatott el, ahol az első Helikon-ünnepségen vett részt.
3. Endrődi Sándor (1850-1920)
A csopaki kilátó Endrődi Sándor nevét viseli
A part menti települések és a Balaton-felvidék kismedencéi közötti hegysor Csopakra eső csúcsa a 327 méter magas Csákány-hegy – ennek tetején találjuk a kilátót, amit hivatalosan a veszprémi születésű Endrődi Sándorról neveztek el. A költő, műfordító munkássága épp két nagy irodalmi korszak közé esett, és bár életében rendkívül népszerű volt, később hamar feledésbe merült. Versei mellett jelentős irodalomtörténeti művei és műfordításai okán is méltóbb utóéletet érdemelt volna. Ha szétnézünk a Tihanyi-félsziget és Balatonfüred felé csodás kilátást nyújtó torony tetejéből, gondoljunk egy pillanatra erre az elfeledett költőnkre.
4. Batsányi János (1763-1845)
A Batsányi-kilátó a Pap-hegy tetején
A tapolcai születésű költő részben Keszthelyen végezte tanulmányait. Kazinczyval együtt részt vett az első magyar szépirodalmi folyóirat, a Magyar Museum alapításában. Verseiben erősen politizált, legfőképp a franciaországi forradalommal szimpatizált, de „dolgozott” Napóleonnak is. A róla elnevezett kilátó a Balatongyörök feletti Pap-hegy csúcsán áll, és talán az egyik legszebb kilátást nyújtja a Szigligeti-öböl és a tanúhegyek felé.
5. Soós Lajos (1856-1902)
Soós Lajos emlékmű a Soós-hegyen, a tátorjános tanösvényen
Kicsit kilóg a sorból a kenesei költő, de a róla elnevezett hegyről és az egyszintes, körteraszos kilátóból csodálatos kilátás nyílik a Balaton keleti öblére, így nem maradhatott ki az összeállításból. Az itteni „magaspartok”, mint amilyen a Soós-hegyi is, azt a ritka látványt nyújtják a nézelődőknek, amit csak kevés hely tud: hosszában tekinthetünk végig a tavon. Nem messze a kilátótoronytól áll a költő emlékére 1927-ben emelt, vörös homokkőből készült obeliszk. A Balatonkeneséhez kötődő, tragikus sorsú költőről nevezték el a magaslatot Soós-hegynek (a korábbi Partfő helyett). Verseit megyei és dunántúli lapok közölték, ígéretes tehetségnek indult, de nem teljesedett ki költőként.
