Kritikus időszak a tél vége és a kora tavasz, amikor rengeteg tűz keletkezik a természetben. Ezek kiváltó oka legtöbbször az emberi felelőtlenség és gondatlanság. Figyeljünk oda!
„Minden évben azt tapasztaljuk, hogy tél végén, kora tavasszal gyújtogatások során hazai gyepterületeink jelentős része leég. Számtalan vizsgálat, tapasztalat bizonyítja, hogy ebben az emberi felelőtlenségnek, tudatlanságnak meghatározó szerepe van” - írják a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oldalán.
Az apropó, hogy - bár még csak február eleje van - szinte minden napra jutott már tűzeset az ózdi járásban, ahol több tucat helyen vált gyep, nádas vagy cserjés a lángok martalékául. A legutóbbi szeles hétvégén a gyújtogatók a város melletti Natura 2000 területet sem kímélték, egy kiterjedtebb tűz 23 hektáros részt károsított.
A szabadtéri tüzek keletkezését sajnos a utóbbi évek enyhe és száraz telei is segítik, de az erdőtüzeknek mindössze 1%-a keletkezik természetes úton, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag az összes erdőtűzért mi vagyunk a felelősek. A keletkezett tűz pedig élőhelyek és életközösségek sokaságát veszélyezteti, vagy teszi teljesen tönkre, az egészséges állapotot pedig ilyenkor már nem lehet teljes mértékben visszaállítani, egy-egy tűzeset után nagyjából 100 évre van szükség a természet regenerálódásához.
Ha tűz tombol a természetben, az élővilág egésze károsodik: még a felszínen tovasöprő lángok is komoly problémát jelentenek. Elpusztulhatnak a facsemeték, a csírázó növények, így az erdő következő generációja, a jövője semmisül meg, nem is beszélve az avar-, illetve talajlakó állatokról, hüllőkről, kétéltűekről, ízeltlábúakról.
Egy másik rendkívül jelentős gond, hogy maga a talaj, az élet forrása károsodik, így a növények nem jutnak elég tápanyaghoz. Nem elhanyagolható, hogy a fák törzsét olyan hőhatás érheti, amely a szállítószövetek roncsolódását okozza, így hiába tűnik egészségesnek a növény, néhány hónapon belül nagy eséllyel elpusztul. Fontos megértenünk, ha a tűzkárt szenvedett életközösség bármelyik eleme is sérül, az hatással van az egész ökoszisztémára.
A tüzek megfékezése évről-évre rengeteg anyagi és emberi erőforrást igényel, a természeti értékek pusztulása mellett környezetvédelmi, közegészségügyi problémákat is okoz: megnő a levegőben a korom- és hamutartalmú szállópor mennyisége, az illegálisan lerakott hulladék elégésével pedig tovább emelkedik az égbe jutó káros, mérgező, nem egyszer rákkeltő anyagok aránya.
A mostani tűz még szerencsére korai fejlődési állapotban találta a növényeket, így „csak” a leghamarabb virágzó leánykökörcsinek első hajtásai perzselődtek meg. Egy később, a virágzási, szaporodási időszakban keletkező, áprilisi gyújtogatás sok százmilliós kárt tudott volna okozni.
A kárt okozó tüzeket többek közt a rét- és a tarlóégetés, az eldobált cigarettacsikkek, illetve a nem megfelelően eloltott tábortüzek okozzák.
Az erdőben csak a kijelölt tűzrakó helyeken szabad tüzet gyújtani, kizárólag akkor, ha nem léptettek életbe tűzgyújtási tilalmat.
Tájékozódjunk az aktuális tiltásokról, amelyet legkönnyebben a www.erdotuz.hu oldalon nézhetünk meg, továbbá az innen elérhető szakmai honlapokon mindig közzéteszik a tűzgyújtási tilalomról szóló határozatot és térképet, amelyet napi rendszerességgel frissítenek. Ha pedig épp nincs tűzgyújtási tilalom, akkor is figyeljünk oda, hogy ne okozzuk visszafordíthatatlan károkat a természetben.
