Ismeretlenek munkagéppel hajtottak át egy védett szikes területen, amellyel nemcsak évtizedekre megmaradó tájsebet, hanem komoly természeti károkat is okozhattak.
Egy napokban készült fotó kapcsán szeretné felhívni a figyelmet a szikes talajok sérülékenységére a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A közösségi oldalukon közzétett kép egy Natura 2000-es területen készült Kunszentmiklós mellett, ahová ismeretlenek munkagépekkel hajtottak be, és ezzel a „kis” behajtással láthatóan igen mély nyomokat hagytak az utóbbi idők csapadékos időjárása miatt felázott talajon. Amellett, hogy egy komoly tájseb keletkezett, természeti károkat is okozhattak a behajtók ezen a szikes élőhelyen.
A szikes talaj jellemzője, hogy átnedvesedett állapotban igen csúszós és süppedékeny. Ez a földutakat járva már kis csapadék esetén is tapasztalható. A természetes növénytakaróval borított részeken ilyen állapotban mély „sebek” keletkeznek a talajfelszínen, ha járművekkel áthaladnak rajta.
Azt már kevesen tudják, hogy ezek a nyomok a szikes puszták és szikes tómedrek esetében akár évtizedeken át is megmaradnak, miközben a korábbi növényborítás jellege tartósan megváltozik.
E tájsebeknek tekinthető nyomok miatt sem szabad értékes szikeseinket keresztül-kasul bejárni autóval, kvaddal, motorral vagy akár munkagépekkel. Kiváltképpen felázott állapotukban.
De nemcsak a szikes talajok esetén, hanem a nyílt homoki gyepeknél is visszatérő probléma a szabadidős tevékenységek miatt felszakadó gyepfelszín (illegális krosszmotorozás), és ott mindez a száraz időszakokra is igaz.
Felmerülhet sokakban, hogy vajon az ezeken a területeken legelő állatok nem okozhatnak-e hasonló károkat. Természetesen az állatok taposásának is megvan a hatása a legelőkön, de ezek nem okoznak problémát, hanem kifejezetten kedvező hatásúak. A szikesek esetében a megfelelő állatlétszám mellett az ilyen behatás tulajdonképpen az itt kialakult természetes rendszer része.
Régebben, amikor még sok tanyán éltek és gazdálkodtak, a szikes tavakat rendszeresen kilegeltették az állatokkal, így akkoriban még nem a nád sűrű állományai borították ezeket a területeket. A nyílt vízfelületet pedig rengeteg madárfaj látogatta, főleg táplálkozás, de a parton a fészkelés miatt is.
A tanyák elnéptelenedése és az állattartás visszaesése miatt az elmúlt évtizedekben nagyon lecsökkent a legeltetés, és nemcsak a szikes tavak, de sok helyen a legelők is benádasodtak.
A nemzeti parki területeken több szikes tómeder és szikes tó is van, és egy részükön tudatosan bivalyokat legeltetnek a nád visszaszorításának céljából, hogy így a speciális igényű és egyben ritkább madárfajok is életteret találjanak. Más szikes tavakban vagy egykori tómedrekben pedig megmaradt a nádas, hogy ott a nádasokat kedvelő fajok is otthonra találjanak. Érdekesség, hogy néhány védett növény megmaradásához pedig kifejezetten szükséges a legeltetés.
A most talált munkagépnyomok ügyben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság eljárást kezdeményez a természetvédelmi hatóságnál.
