Erdei békával gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk hazánkban, valamiért mégis kevésbé ismerjük, mint például a barna varangyot vagy a népszerű levelibékát. A most zajló békanász alkalmából bemutatjuk nektek az egyik legkorábban ébredő békafajunkat.
Itt a tavasz, itt a békanász ideje, ami azt jelenti, hogy kis kétéltűink csapatostul indulnak meg szárazföldi telelőhelyeikről az erdők nedvesebb részeihez a szaporodás reményében. Ilyenkor a hóolvadásnak köszönhetően kisebb, időszakos patakok és tavacskák vagy mély pocsolyák alakulnak ki, ezeket veszik célba a szárazföldön telelő békák. Az ügy érdekében akár több kilométert is képesek megtenni, dacolva az elemekkel és a közúti forgalommal. Hogy mi alapján tájékozódnak, azt a mai napig nem tudni biztosan, de úgy sejtjük, a páratartalomnak vagy a mágnesességnek is köze lehet hozzá.
Békanász a pocsolyában
Az erdei béka minden lomblevelű erdőben, még a legutolsó, kisebb erdőfoltban is előfordul. A barnabékák közé tartozik (ebből már lehet következtetni a színére, ami világosbarna vagy drapp), ahogy a gyepi és a mocsári béka is, és könnyű ezekkel összetéveszteni.
A gyepinél azonban kisebb, az orra hegyesebb, a hátsó lába hosszabb, és azzal ellentétben a hasa egyszínű, piszkosfehér. Bár az erdei béka testén is húzódnak sötétebb sávok, foltok, a mocsári béka kontrasztosabb és rövidebb a hátsó lába.
Az erdei béka hímjei átlagban valamivel kisebbek, mint a nőstények, de összességében elmondhatjuk, hogy a faj egyedei jellemzően 5-8 centiméteresre nőnek meg. A hímek ilyentájt, február végén, március elején megjelennek a tavacskáknál, elfoglalnak belőle egy kis részt, és azt hangosan védelemzik. Érdekesség, hogy hanghólyagjuk nincs. (Ide kattintva meghallgathatod az erdei béka ritmusos hangját.)
Később megérkeznek a nőstények is, és következik a „szerelmes ölelés”, amit amplexusnak hívunk. A hím ilyenkor hátulról szorosan átkarolja a nőstényt, és el sem engedi, amíg meg nem történik a peték lerakása. Az ölelés „stabilizálásában” a hím mellső végtagján lévő, ruganyos, úgynevezett hüvelykvánkos is segít. Gyakran előfordul, hogy gyepi és erdei békák találnak egymásra, de az ő nászuknak nem lesz eredménye.
A nőstények 400-2000 petét raknak le, a petecsomót rögzítik valamihez, például egy ághoz vagy valamilyen növényhez. A petékből kb. két hét múlva kelnek ki az ebihalak, és május végére, júniusra kisbéka lesz belőlük. Az erdei békák párzási időszaka sokáig tart, akár április közepéig is elhúzódhat. Egészen ősz végéig lehet erdei békával találkozni, bár a faj többnyire éjszaka aktív. Rovarokkal, férgekkel, meztelencsigákkal táplálkozik. Telelni védett helyen szokott, fatuskók, kövek alatt.
Békamentés
Bár az erdei béka gyakori hazánkban, ahogy minden kétéltű és hüllő Magyarországon, ez a faj is védettséget élvez (természetvédelmi értéke 10 000 Ft). Tavasz elején, amikor a békatömegek megindulnak a víz felé, az úttesten átkelve nagy veszély leselkedik rájuk. Visegrádon a barna varangyok és az erdei békák miatt február végén megújították a békaterelő fóliarendszert, ami azt a célt szolgálja, hogy útját állja az átkelni szándékozó kétéltűeknek, és elterelje azokat a patak és a tavak felé az úttest alatt futó átereszeket használva - adta hírül a dunaipoly.hu. Egy erős ponyverendszert alakítottak ki a régi, elhasználódott helyett, összesen 600 méter hosszúságban, amit a békavonulás végéig fennhagynak. A Soproni-hegységben lévő Fehér úti tónál idén építettek ki először békaterelőt egy kilométer hosszan, a következő hetekben pedig önkéntesek jelentkezését várják a mentéshez a keresztes.kristof@fhnp.hu vagy kurali.aniko@fhnp.hu e-mail-címen a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.
Emellett országszerte több helyen szerveznek mostanában békamentő akciókat (vödrözést vagy kerítésépítést), amibe bárki becsatlakozhat. A Farmosi Békamentők Facebook-oldalán naprakész információkat találsz a témában, ha segíteni szeretnél.
