Ingókövek és kőtengerek, gránitkúpok és sziklahalmok alkotják hazánk geológiai értelemben legidősebb hegységét, amely leginkább óriások játszóterére emlékeztet. Egy rendhagyónak számító túramozgalom keretében akár egy nap alatt is bejárhatjuk ezt a különleges vidéket.
Mit nyújthat a természetjáróknak ez a zsebkendőnyi terület? Sokaknak ez juthat eszébe, mikor a térképen a Velencei-hegység mindössze 74 négyzetkilométeres területére pillantanak. Az inkább dombsági jellegű kistáj szerény kiterjedése ellenére is páratlanul gazdag a természeti értékekben. Felfedezésükre egy köves tematikájú túrasorozat is remek lehetőséget biztosít. Az alapvetően teljesítménytúraként megrendezett, Kőről kőre a Velencei-hegységben elnevezésű gyalogtúrát a jelvényvadászok legnagyobb örömére nem csupán a rendezvény ideje alatt, hanem az év bármely napján, túramozgalom formájában is bejárhatjuk. Ehhez csupán „csiganyálat” kell húznunk magunk után a terepen, azaz GPS-tracket kell készítenünk, amellyel igazoljuk a táv megtételét. De miért is érdemes végigjárnunk a jelvény megszerzésén túl ezt a Sukoróról induló, majd oda visszaérkező, mindössze 18 km-es körtúrát?
A sukorói Szilvás sor zsellérházai – legszebb képviselőjük jelenleg néprajzi bemutatóház
Itt találjuk ugyanis hazánk legöregebb mélységi magmás kőzetét, a paleozoikumban keletkezett gránitot, amely az idő vasfogának köszönhetően egyedi és rendkívül látványos sziklaalakzatokat hozott létre.
E különleges képződmények közül a legismertebbek az ingókövek, amelyek különös formáikkal leginkább óriások elhagyott játékszereire emlékeztetnek.
Sukoró szélén a Gyapjaszsák mellett további kisebb-nagyobb sziklákat is találhatunk
Az útvonal csodái
Rövidnek mondható túránk már rögtön az elején ízelítőt ad a ránk váró geológiai élményekből. Alig hagytuk el Sukoró szépen helyreállított, nádfedeles portáit, máris a Gyapjaszsáknál járunk, amely a környék egyik legemblematikusabb sziklaformációja. Gyapjúzsákoknak azokat felszínre került gránittömböket nevezzük, amelyeket a természet, az erózió hosszú idő alatt faragott ilyen gömbölyded formájúra. Ezeknek a képződményeknek a pályafutása mintegy 300 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a vulkáni tevékenységnek köszönhetően a föld alatt megrekedt, szilícium-dioxidban gazdag magma lassú kihűlés útján gránittá alakult. Hűlés közben azonban csökkent a térfogata, így repedezni kezdett. Idővel ezek a szétrepedt tömbök a felszínre kerültek, az erózió pedig tovább koptatta, kerekítette formáikat. Ezek a kibukkanó geológiai kuriózumok határozzák meg a túránk során is érintett Pákozdi-ingókövek Természetvédelmi Terület képét, amelynek egyébként a magányosan álló Gyapjaszsák nem része.
A Likas-kő a Meleg-hegy fennsíkján
Kényelmesen és csekély szintemelkedéssel vezető utunk során cseres- és gyertyános-tölgyesekben sétálva hagyjuk magunk mögött a Velencei-tó nádasokkal tarkított panorámáját. A sárga turistajelzéseket követve kezdetben északnak tartunk, ahol elhaladunk a mindössze 352 méteres Meleg-hegy oldalában is, amely a Velencei-hegység legmagasabb pontja. Ettől a magaslattól nem messze, nyugati irányban találjuk a Likas-követ, amelynek látványos, valóban likas képződményét a piros háromszög jelzésű kitérőn túránk is érinti. Miután visszatértünk a már nyugatnak tartó utunkra, átkelünk a Nagy-legelőn, majd az Angelika-forrást követően bevesszük magunkat a vadregényes Bodza-, illetve Hurka-völgybe. Ezen a szakaszon viszonylag tagoltnak hat az egyébként csekély szintkülönbséget tartogató vidék, ám ez az idill nem sokkal később, a Kulcsár-dűlő platóján véget ér. Ezt a viszonylag sík szakaszt kétszer is bejárjuk, ugyanis a körtúránk ezen része voltaképpen egy hurkot tesz a híres Pákozdi-ingókövekhez.
Az ingókövek egyik leglátványosabb képviselője a Pákozd feletti Kocka
Pompás sziklák, gravitációval dacoló kőtömbök
Elsőnek a Kocka nevű követ vehetjük szemügyre, ha az itinerben szereplő menetirányt követjük. Ki tudja, hány ezer éve nem dől se jobbra, se balra ez a bizarr szikla, amely nevéhez hűen valóban egy dobókockára emlékeztet leginkább. Alig pár lépésre innen felmászhatunk a panorámás Pogány-kőre, ahol állítólag még Mátyás király idejében is bálványimádó szertartásokat tartottak. Sajnos ezeket a pompás kőtömböket még sokáig fogják csúfítani a hajdanán itt gyakorlatozó szovjet katonák, illetve a „művészlelkű” fiatalok időtálló graffitijei.
Utunk során nem hagyjuk ki a környék talán leglátványosabb képződményének számító Pandúr-kő szikláit sem, amelyek tényleg úgy festenek, mintha egy hatalmas lény építőkockákhoz hasonlóan pakolta volna egymásra a tömböket.
Természetesen itt is a természet roppant munkájának, a számunkra felfoghatatlanul hosszúnak ható földtörténeti múltnak a nyomait látjuk, amelyek egyedülálló természeti értékek is egyben. A kilátást nyújtó, látványos sziklahalomtól a Gránit tanösvényen ereszkedünk le kelet felé, majd kisvártatva északnak fordulva visszatérünk a Kulcsár-dűlő korábban már bejárt szántóira. Az ismert úton majdnem egészen a Hurka-völgyig megyünk vissza, de mielőtt azt elérnénk, délnek fordulunk, és a Barlang-kút érintésével felmegyünk a Polák-, valamint a Csúcsos-hegy alig több mint 200 méteres magaslataira. Utunkat itt is sziklatömbök övezik, de ahogy haladunk tovább sukorói végállomásunk felé, a sziklák fokozatosan kövekké szelídülnek, végül teljesen elmaradnak. Mielőtt Sukoróra beérve elérjük kiindulópontunkat, érdemes akár egy kisebb kitérővel megcsodálni a település rendezett portáit, présházait és szőlőskertjeit, amelyek némelyike igen romantikus hatást kelt a háttérben csillogó víztükörrel.
A Kockához közeli Pandúr-kő csúcsáról teljes körpanoráma nyílik
A Kőről kőre a Velencei-hegységben nem klasszikus túramozgalom. Általában februárban, teljesítménytúraként szokták megrendezni, de a díjazásért járó fémjelvényt egy privát túra során is megszerezhetjük. Ehhez mindössze a GeoGo alkalmazást kell telepítenünk a telefonunkra, kiválasztanunk a túrát, és már neki is vághatunk a mindössze 18 km-es, 480 m szintemelkedést tartalmazó útnak. Sajnos az alkalmazás jelenleg csak androidos telefonon érhető el, ezért igazolásként a túra kiírója – a Hit Pajzsa Nemzeti Egylet és Területi Honvédelmi Klub, amelynek fő szervezője Orbán Imre – a magunk készítette GPS-tracket is elfogadja. A túrának nincs nevezési díja, a jelvény ára 1000 Ft. Az útvonalról térképet, illetve egyéb információt a bakonyturistaja@googlemail.com ímélcímen kérhetünk, az egyesület túramozgalmairól pedig a www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/node/1438 oldalon tájékozódhatunk. A GeoGo alkalmazásról a geogo.hu oldalon tudhatunk meg többet.
A cikk a Turista Magazin 2019. július-augusztusi számában jelent meg. Korábbi számainkat ide kattintva tudod megrendelni, előfizetni pedig itt tudsz ránk.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
