Bár nem mentem fel a Pilis-tetőre, túrám középpontjában mégis a Pilis legmagasabb hegye állt, csak egy kicsit más szemszögből, ezúttal ugyanis megkerültem azt. S ha szép kilátásokból most kevesebb is jutott, érdekes látnivalóból annál több akad ezen a 18 km-es körtúrán.
A „Kerüld” a Pilist elnevezésű jelvényszerző túramozgalom címe talán elsőre kicsit félreérthető, de természetesen nem arról van szó, hogy a Piliscsabai Természetjáró Egyesület le akarna beszélni bennünket a Pilisről. Nem, ők – ahogy a többi túrájukkal, úgy ezzel is – éppen az ellenkezőjét szeretnék elérni, hogy fedezzük fel és ismerjük meg még jobban ezt a csupa szépséget tartogató hegységet.
Pilis-tető a Nagy-Szénásról
Kerüld meg, és semmi esetre se kerüld el
Én nagyon szeretem a Piliscsabai TE jelvényszerző túráit, mert olyan érdekes helyszíneket is megismertem általuk, ahová egyébként lehet, hogy magamtól nem jutottam volna el. Korábban már a családdal teljesítettük a Pilisi Kilátásokat, legutóbb a Visegrádi Pirosúton jártam, ezúttal pedig a Pilis-tetőt céloztam meg.
A túra két fontos eszköze, az igazolófüzet és a pecsételő párna. A túrán négy pecsétet kell begyűjteni, egy OKT és három Pilisi vándorlás-pecsétet, a sikeres teljesítőknek pedig kitűző jár
A Pilis hegység és az egész Dunántúli-középhegység legmagasabb hegye, a 756 méter magas Pilis-tető első találkozásunk óta nagy kedvencem, az oldalában kanyargó, elképesztő panorámákat kínáló Grófi-út nagyon nagy élmény volt számomra.
A „Kerüld a Pilis” elnevezésű túra nem visz fel a hegy tetején álló Boldog Özséb-kilátóhoz, az útvonal körbejárja a hegyet.
A 18 km-es túrát négy helyen lehet elkezdeni, Pilisszántón, Pilisszentkereszten, Klastrompusztán, illetve a Két-bükkfa-nyeregnél. Én Pilisszántóról indultam, mert tömegközlekedéssel ide volt a legegyszerűbb eljutnom, viszonylag gyakran járnak buszok Budapest és Pilisszántó között.
Ezen az útvonalon igazi jelzéskavalkád várja a túrázókat, az út során számos állomáson kell jelzést váltani, így nem árt odafigyelni
Legutóbb a Visegrádi Pirosúton nem volt sok gondom a jelzésekkel, hisz csak a pirosat kellett végig követni, most viszont elég gyakran kellett jelzést váltani, így az füzet, benne az itinerrel sokszor előkerült. A túra teljesítését két módon is igazolhatjuk, vagy pecsételni kell a megadott állomásokon vagy válaszolni az adott helyszínekkel kapcsolatosa kérdésekre.
Virágok és lepkék
Pilisszántóról az első állomás a Csillagösvény és a Boldogasszony kápolna volt. A hegy oldalában lévő felhagyott kőfejtő fehér mészkőfalai csak úgy szikráztak vakító napsütésben, háttérben a kék éggel.
Már messziről látszik a Pilis oldalában a felhagyott mészkőbánya, ahol nyaranta a Sziklaszínház működik
A kápolnához vezető 1 km-es Csillagösvény fából készült szobrai Nimródot, Attilát, Árpádot, Szent Istvánt, Szent Lászlót, Boldog Özsébet valamint Hunyadi Mátyást ábrázolják. Az igazolófüzet első kérdése a kápolnához kapcsolódik, amelynek ajtaja- ahogy mindig- most is nyitva állt a látogatók előtt, és a kápolna – ahogy mindig- most is friss virágokkal volt tele.
A Pilis hegy oldalába kiépített Csillagösvény a hegység történelmi múltjának állít emléket. Az ösvény a Boldogasszony kápolnához vezet, amely 2006-ban készült el Makovecz Imre és Örfi József tervei alapján
A kápolnától nagyon szép kilátás nyílik, de most, mivel szembe sütött a nap és párás volt a levegő, a hegyek halvány sziluettje látszott. A hegyoldalból lefelé jövet tavaszi héricsek állítottak meg pár percre, fotóztam néhányat, majd Klastrompuszta felé vettem az irányt.
A Csillagösvényen főleg sárga virágokkal találkoztam. Előtérben tavaszi héricsek, hátul libapimpók bújnak meg szerényen
A tavasz első hírnökei nemcsak a virágok, de ilyenkor már néhány lepke is megmutatja magát. A citromlepkék fittyet hánynak a fotósokra, nem igen szállnak le, csak röpködnek ide-oda, egy szép nappali pávaszem viszont rendes volt, és megvárta, amíg végre sikerült egy éles fotót készítenem róla.
Nappali pávaszem, telelés után
A kora tavasszal látható nappali pávaszemek nyár végén kezdtek repülni, majd októberben biztonságos telelőhelyre húzódtak. Tavasz elején aztán már az első melengető napsütés felébreszti őket, lombfakadás után pedig eljön a párzás ideje. Petéiket főleg a nagy csalán leveleire rakják, mivel a lárvák ezekkel táplálkoznak. Az új nemzedék nyáron kezd repülni, majd hamarosan be is köszönt számukra a párzás és a peterakás időszaka, és nyár végén már az ő utódaikat láthatjuk.
Ha lassan is, de már zöldül a táj
Erdő mélyén, a Római úton
Klastrompusztára érve szokatlan volt, hogy a hétvégi nyüzsgés helyett ezúttal csak egy kutyasétáltatóval találkoztam. A kolostorromnál nem csak egy pecsét került be a füzetbe, de –némi keresgélés után – a füzet első kérdésére is sikerült válaszolnom.
Klastrompuszta, előtérben a pálos kolostor romjai, háttérben a Kémény-szikla is látszik
A Kesztölchöz tartozó Klastrompuszta kedvelt kirándulóhely. Itt találjuk a pálosok első kolostorát, 1250-ben alapított Szent Kereszt kolostort, amely 1304-ig volt a rend központja. A tervem az volt előzetesen, hogy tartom az útvonalat, de csak nem bírtam megállni, hogy ne szaladjak ki a közeli Kémény-sziklához, és ne üldögéljek kicsit a hihetetlen panorámát csodálva.
Egy kis kitérő a Kémény-sziklához
A következő állomás a Pilis-nyereg volt, ahol egy újabb pecsét és egy újabb kérdés várt, ráadásul itt egy kis kitérővel újabb gyönyörű panorámában lehet részünk a Fekete-kőről. A Pilis-nyeregtől aztán másfél kilométer a Két-bükkfa-nyereg, amely nemcsak régen, de most is forgalmas átkelőhely a Pilis és a Visegrádi-hegység közé ékelődve. A hely nevét a hajdani Pest-Pilis-Solti-Kiskun vármegye határát jelző két bükkfáról kapta. Ma már csak az egyik fa áll, a pihenő mellett.
A Római úton a Két-bükkfa-nyereg közelében
Innen egy darabig a térképek által jelölt Római úton halad az útvonal. A kövekből kirakott út szerkezete ma is jól kivehető, hihetetlen időutazás ezen a közel kétezer éves ősi úton járni. A Pilis és a Visegrádi-hegység belsejében található „Római út” az egykori Esztergomot, Solvát, más vélemények szerint Castra ad Herculemet azaz Pilismarót helyén állt római kori települést kötötte össze Aquincummal.
Ördög-lyuktól a Klastrom-kútig
Innentől kezdve gyors egymásutánban követik egymást a látnivalók. Először a Szopláki-ördög-lyuk mellett haladunk el, ami egy 110 méteres mélységig lenyúló, elágazó járatokból álló függőleges aknabarlang. Itt található a környék legfontosabb denevérszálláshelye, bár a 60-as évek óta sajnos egytizedére csökkent az itt telelő-és párzó denevérek száma.
A Szopláki-ördöglyuk bejárata a Pilis keleti oldalában. A barlangot a termálvíz és a csapadékvíz együttesen alakította ki
A barlang után 300 méterrel egy fakereszt áll az út mellett. Ez a térképen a Döme halála néven jelölt hely, amely Pápai Domokos erdőmérnöknek állít emléket, aki 1957-ben egy tragikus balesetben vesztette itt életét. Újabb 300 méter múlva értem el a Mária-pad nevű erdei pihenőhelyre, majd 2 kilométer múlva a Pilis hegy alatti földeken át érkeztem meg Pilisszentkereszt határában található kolostorromokhoz.
A Mária-pad nevű hangulatos erdei pihenőhely
Útban a romokhoz először a Klastrom-kúthoz érünk, ahonnan hajdan a szerzetesek is hordták a vizet. Ez a helyszín azért is nevezetes, mert fontos szerepe volt a hazai természetjárás történetében, ahogy arról a helyszínen is olvashatunk:
„1888. szeptember 24-én Dobogó-kőről lejövet a környék szépségeinek hatása alatt báró Eötvös Loránd dr., Téry Ödön dr. és Thirring Gusztáv dr. a jelenlevő helyi méltóságok társaságában elhatározták, hogy megkedveltetik a hazai lakossággal- elsősorban a fővárosi polgársággal-a turistaságot.”
A Klastrom-kúti találkozót követően országszerte sorra alakultak meg a turista szervezetek.
A pilisszentkereszti ciszterci romok mellett található Klastrom-kút a magyar turistaság egyik fontos helyszíne
Az ország első ciszterci apátságának romjai
Innen egy kis ösvény vezet a pilisi ciszterci apátság romjaihoz, amit III. Béla alapított 1184-ben. A kolostort az esztergomi székesegyházzal és palotával egy időben építették. A kolostorhoz tartozott egy halastó, amit a Pilis patakjai táplálták, és mellette egy királyi vadászház nyomait is megtalálták.
1213-ban a pilisi erdőben lett merénylet áldozata Gertrudis, II. Andás felesége, IV. Béla és a Szent Erzsébet anyja. A királynét a kolostorban helyezték örök nyugalomra. A gerecsei vörös mészkőből készült szarkofágjának maradványai ma a Nemzeti Galéria gyűjteményében találhatóak.
A Pilis keleti lejtőjén, Pilisszentkereszt határában található romok a ciszterci rend első hazai monostorának emlékét őrzik
A kolostor mind a tatárjárás, mind a török pusztítás során komoly károkat szenvedett, és 1526 után már nem építették újjá, köveit elhordták a környék falvainak és az esztergomi vár építéséhez. A szerzetesi templom oszlopmaradványait kis tetők védik, mellettük a kolostor egyik részének alapfalait láthatjuk.
Kastély a hegyoldalban
Bár már nem sok volt hátra a körből, a meleg, tavaszi időben nagyon vágytam valami hideg innivalóra, a vizem is fogytán volt, így kis kitérőt tettem a pilisszentkereszti cukrászda felé, majd folytattam az utat a piroson utolsó állomásom, a Trézsi-kút vagy más néven Szeretet-forrás felé. A forrás nevének eredetét homály fedi, de elképzelhető, hogy Mária Terézia beceneve ihlette.
Az Orosdy-kastély fölött a felújított „Trézsi-kút vagy Szeretet-forrás” vize keresztülfolyik Pilisszántón, majd Aquincumnál torkollik a Dunába
A közelben található Orosdy-kastélyhoz innen vezették le a vizet. A víz 60 méterrel magasabban eredt, mint a kastély tornya, így folyamatos volt a vízellátás, sőt a fölösleggel még szökőkutakat is tudtak táplálni. A vizet elektromos áram termelésére is felhasználták, ami világítással és telefonnal látta el az épületet.
Az építtető báró Orosdy Fülöp halála után, a kastélyt 1930-ban átalakították, majd a negyvenes évek elején a légierőhöz tartozó tisztek üdültek itt. 1943-ban itt forgatták Karády Katalinnal és Jávor Pállal a főszerepben a Makrancos hölgy című film egy részét. A 2. világháború után a kastélyt többször is átépítették, először a Belügyminisztérium üdülője volt, majd a hetvenes évektől értelmi fogyatékos gyermekek bentlakásos iskolája lett. Jelenleg zarándokszállásként működik.
Az Orosdy-kastély eredeti állapotában
A Trézsi-kúttól visszamentem a Magas-hegyi elágazásig, majd a piros jelzésen gyorsan elértem túrám kiindulópontját, a Pilisszántót.
A 18 km-es (kisebb kitérőkkel 20 km-es) körtúrát 5 és fél óra alatt tettem meg, de mivel tényleg nagyon sok látnivaló van ezen az útvonalon, ráadásul az élményt számos kitérővel tovább lehet fokozni, például azzal, ha a túra megkoronázásaként a Grófi-úton keresztül felmegyünk a hegy tetejére, így simán el lehet itt egy teljes napot tölteni, kora reggeltől sötétedésig.
A cikk először 2022 márciusában jelent meg.
