A kutatók már aggódtak, 2015 év vége óta ugyanis nem utalt rá egyértelmű jel, hogy megvan még a hiúz a Zemplénben. Most viszont úgy döntött, nyom egy laza sétát a WWF kamerája előtt.
Illusztráció
A zempléni hiúzt legutóbb 2015. december 31-én rögzítette egy kameracsapda. Ezt követően sem nyomok nem árulkodtak a jelenlétéről, sem további kamerafelvételek. „Mivel a hiúzállomány nem stabil hazánkban, így minden egyes egyed nagy figyelmet kap. Ha hónapok telnek el nyomok nélkül, akkor sajnos a legrosszabbra is fel kell készülnünk. Az illegális kilövés visszatérő problémát jelent a nagyragadozókra nézve. Ez az eset azonban szerencsés fordulatot vett. Az állat az új felvétel alapján úgy tűnik, remekül érzi magát” - mondta Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója.
Íme, a videó:
A hazánkban őshonos hiúz és a farkas nemcsak tekintélyt parancsoló urai az erdőknek, de valóban fontos szerepük van az erdei életközösség fenntartásában. A ragadozók jelenléte következtében megváltozik a növényevők viselkedése, létszámuk a természetes szintre csökken, ami hozzájárul az erdők megújulásához.
Magyarországon az Északi-középhegység ad lehetőséget arra, hogy egykor eltűnt nagyragadozóink a környező országokból visszatérhessenek. Mind a hiúz, mind a farkas egyedszáma 10 és 20 közé tehető ma, ami reménykeltő növekedést jelent, de még mindig igen alacsony érték, így az állomány egyelőre nem tekinthető stabilnak.
Illusztráció
A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2010 óta együttműködik a nagyragadozók kutatásában. Azóta újabb és újabb fotókkal, videókkal sikerül alátámasztani a hazai jelenlétüket.
Ha még többet szeretnél megtudni a hiúzokról, kattints ide!
Kapcsolódó cikkeink:
Hiúzok, a rejtőzködés mesterei
Ilyen találkozót ritkán láthatsz
Itt az első videó a karsztvidék hiúzáról
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
