A cím nem túlzás, ugyanis a Pénzesgyőr és Hárskút között elhelyezkedő, festői patakvölgyet a legtöbb térkép nem jelzi. Cserébe van itt minden, amiért a Bakony híres szurdokait annyira szeretjük.
Értetlenül állok a Bakonybél és Hárskút között, az erdőrengetegben megbújó Ráktanya vadregényes kulcsosháza előtt: a háztól induló tanösvény füzetében egy nagyon is szurdoknak tűnő patakvölgyről olvasok, de az én térképem bizony csak a Kőszorosi-sziklahasadék barlangját tünteti fel a kérdéses helyen (Kőszorosi-eresz néven). Persze, látom a térképen a patakvölgyet, a vízfolyást, a viszonylag sűrű szintvonalakat, de egy szurdok oldalát általában jellemző sziklákat a térkép nem jelöl, a szintvonalak sem extrém sűrűek itt, inkább csak egy „mezei”, középhegységi patakvölgy képe rajzolódik ki általuk. Sőt, a megnyitott online térképek alapján sem indulnék neki az „expedíciónak”, de annyit legalább megtudok, hogy Pénzesgyőr felől is felfűzi a völgyet egy tanösvény. Ugyanakkor a fellelhető fényképek mindenképpen érdekes felfedezést ígérnek. Nosza, a bent reggeliző, kalandra kész gyerekekből és szüleikből álló társaság le is csap a lehetőségre: egy „ismeretlen” szurdokot fedezhetünk fel aznap.
Legelőkkel és erdőfoltokkal tarkított, jellegzetes bakonyi táj Pénzesgyőr mellett
A Bakony legmagasabban fekvő települése, Hárskút mellett ered az Öreg-folyás nevezetű, valamikor állandó vizű patak. A mára időszakossá szelídült vízfolyás az Égett-hegy oldalában alakította ki szurdokát, Ráktanyához meglehetősen közel. Hogy tudományos értelemben véve szurdok-e a Kőszoros-völgy, azt nem tudom, de mindenesetre van itt minden, amit a Bakony rengetegében megbújó megannyi mészkőszurdokban annyira szeretünk: mélyen bevágódó patakvölgy, mohos sziklagörgetegek mind a hegyoldalban, mind a mederben, helyenként valóban látványos sziklafalak és sziklatornyok a meredek oldalú, felsőszakasz-jellegű völgyben. Na és persze a völgy fő látványosságai, a barlang és egy éppen mellette található sziklaeresz. Hogy a kidőlt fákról és a csapadékos időben csobogó patakról ne is beszéljünk…
A Kőszorosi-sziklahasadék látványos ürege
Semmi kétség: a Bakony legismertebb szurdokaival, az Ördög-árokkal és a Cuha-völggyel látványvilágában talán nem, de a többi bakonyi mészkőszurdokkal simán felveszi a versenyt a Kőszoros-völgy.
A pannon táj esszenciája
Ráktanya felől a megszüntetett piros kereszt jelzésen (és a tanösvényen) haladunk a szurdok felé, egészen addig, amíg egy igen különleges vadvédelmi kerítés nem állja utunkat a Pénzesgyőr feletti legelőknél. A kerítés ugyanis egy mintegy 20 méteres beugrónak ad helyet. Mintha csak azért építették volna, hogy meglessünk valamit. De mit? Kicsit olyan, mintha a Jurassic Parkba csöppentünk volna és a kerítés túloldalán amúgy szelíden legelésző dinoszauruszokat kellene látnunk. A beugróban két oldalt egyébként létra vezet az újulatba, de a legelőn tovább nem tudunk menni. Dinoszaurusz nincs, a szarvasmarhák pedig valahol messze lehetnek.
De pont ez az a látkép, amiért én annyira szeretem a Bakonyt: hatalmas rétek, régi erdőket hordozó hegyhátak, hangulatos sziklák, a mélyen bevágódó völgyekben pedig vadregényes szurdokok. Egyszerre szelíd és vad táj.
A patakvölgy egyik látványos, a barlangot is rejtő szakasza
Amúgy látszik is már innen a megcélzott patakvölgy, kissé visszagyalogolva pedig meg is pillantjuk a kerítés mellett, kezdetben alig kivehető csapáson haladó tanösvény jelét. A szekérúttá szélesedő csapáson, illetve később arról letérve aztán gyorsan ereszkedünk le a patakvölgybe, amelynek éppen az innenső szélén vár annak leglátványosabb része.
Egy bakonyi mészkőszurdok díszletei
A több tíz méter magas sziklákkal elbástyázott északkeleti hegyoldalban nyílik ugyanis a Kőszorosi-sziklahasadék 5 méter hosszú, 4 méter magas, tehát nem túl nagy, de mindenképpen látványos ürege, mellette pedig a patak által az évezredek alatt kialakított sziklaeresz található.
Víz csak néhol van a mederben, az átkelés azonban nem feltétlenül egyszerű
A geológusok amúgy nagyon is ismerik ezt a völgyet, hiszen geotúrák helyszíne az, merthogy itt állítólag elég könnyű kb. 100 millió éves, a kréta időszaki óceánban élt egykori élőlények megkövült nyomaira bukkanni. Ráadásul nem messze a Bakony jellegzetes, eocén kori maradványainak, a Szent László pénzeként is ismert nummuliteszeknek egyik leghíresebb lelőhelyétől Pénzesgyőr határában. Amely éppen erről kapta nevét is. A nummus ugyanis pénzt jelent, a nummuliteszek pedig óriási egysejtűek, ún. foraminiferák maradványai, amelyről a néphit úgy tartja, hogy azok isteni erő hatására változtak át aranypénzből kővé, s Szent László királyunk így menekült meg az őt üldöző tatár horda nyilaitól.
Kilátás a barlangból
Kigyönyörködve magunkat a szurdok vadregényes hangulatában megindulunk a patak folyásirányával szemben, bár most éppen semmi nem csörgedezik a lábunk alatt. Elsőre úgy látszik, hogy csak az eresz és a barlang környéke a látványos, a mintegy 200 méteres szurdok után a lejtők kisimulnak, s nagyobb a füstje a túrának, mint a lángja. De aztán, ahogy a szurdokokban az lenni szokott, jön egy kanyar, és minden nagyon más lesz. Csak éppen a hangsúly áttevődik a másik hegyoldalra, ahol egy mésztufás karsztforrás is található. A víz ugyan csak szivárog, de innentől valamennyi víz kísér minket a mederben, a hegyoldal pedig ismét vadregényessé válik.
Ősi erődítményeknek tűnő, mohával és borostyánnal belepett sziklaalakzatok, a hegyoldalból leomlott sziklák, éppen ledőlni készülő, roskatag sziklatornyok ejtik rabul a szemet, és hát a rengeteg bedőlt fa miatt még a mászás élménye is megadatik. Nem is beszélve a felfedezés öröméről ebben az ismeretlen szurdokban.
Sziklatorony a hegyoldalban
Egyszóval a barlangtól még mintegy kilométernyi rácsodálkozás vár ránk, amelyet csak ajánlani tudok. Bár a szurdok nem annyira könnyen megközelíthető, ugyanakkor az Öreg-Bakony egyik legizgalmasabb, egyedi hangulatú részén bújik meg: a Hajag zárt tömbje és a Hárskút feletti fennsík tanyavilága szintén tartalmas kirándulást ígér.
A cikk 2022 májusában jelent meg először.
