Csak mi magyarok. Évente. Napjainkban egyre több globális problémával kell szembenéznünk, ezek egyike az ételpazarlás, ami mára elképesztő méreteket öltött a fejlett világban. Mutogathatunk a gyártókra, az áruházakra, de az az igazság, hogy a probléma mérséklésének kulcsa nálunk, fogyasztóknál van.
Szombat kora délután a Fővám téri piac már lassan kiürül, mi viszont épp ekkor indultunk beszerző körútra, hogy összegyűjtsük az árusok által már kidobásra ítélt zöldségeket és gyümölcsöket. Ekkor találkoztam először a Food Not Bombs nevű nemzetközi civil szervezet magyar tagjaival, akik a piacokon a már leselejtezett, de még fogyasztható árukat gyűjtik össze, abból pedig vegetáriánus ételeket főznek rászorulóknak.
Szinte teljesen ép fekete retkek, kicsit nyomott, de még ehető narancsok, szépséghibás almák, és még sok minden más került akkor a táskáinkba. Csupa olyasmi, ami, nem romlott, persze az is igaz, hogy egy szigorú minőségellenőr kezén már nem mennének át. De ettől még nyugodtan fel lehet azokat használni, és kész pazarlás, hogy az ilyen zöldségek és gyümölcsök a kukában kötnek ki. Több olyan zöldséges is volt, aki ismerte már a csapatot, és nem dobta ki a feleslegessé vált árut, hanem külön ládákba pakolta, és egyenesen a kezünkbe nyomta. A beszerzett alapanyagokból másnap többfogásos menü készült - zöldségleves, krumplis tészta, zöldségragu rizzsel, almás-céklás sütemény -, amit közösen főztünk meg, majd osztottunk szét a rászorulók között.
Globális pazarlás
Az élelmiszer-pazarlás korunk egyik globális problémája, ha hinni lehet a statisztikai adatoknak, a Földön előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna megy veszendőbe évente. Ez a pazarlás közel 1000 milliárd dollárjába kerül a világgazdaságnak. Megdöbbentő, de ahhoz, hogy ezt a mennyiséget előállítsák, a mezőgazdaságban felhasznált összes víz egynegyedét használják el, és emiatt a mennyiség miatt az üvegházhatású gázok éves kibocsátásnak 8 százaléka kerül a légkörbe. Teljesen feleslegesen.
Magyarországon, évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, melynek körülbelül harmada a háztartásokban termelődik. A teljes élelmiszer-hulladéknak kb. felét teszi ki az a mennyiség, ami tudatos fogyasztói magatartással elkerülhető lenne. Ez egy főre vetítve, évente mintegy 33 kg kidobott élelmiszert jelent.
Megmentik, mielőtt lejárna
Nagy mennyiségű élelmiszer-felesleg keletkezik a gyártóknál és az áruházakban is, melyek nagy része különböző okokból, bár még fogyasztásra alkalmas, mégis kidobásra kerül. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület ebbe a folyamatba kapcsolódott be néhány éve, és munkájuknak köszönhetően naponta jelentős mennyiséget tudnak megmenteni a kidobástól, amit aztán rászorulók között osztanak szét.
A többszereplős folyamatban ők jelentik az összeköttetést a gyártók, az áruházak és a szétosztást koordináló segélyszervezetek között. A gyártóknál számos ok lehet, ami miatt egy terméket nem tudnak, vagy nem akarnak forgalomba hozni, például azért mert csomagolási hibás, szezon utáni áru, vagy azért, mert hamarosan lejár. Az áruházakban naponta sok élelmiszer-felesleg keletkezik, gondoljunk csak az este hétkor még tömött pékáru-polcokra. Ezeket az árukat másnap már nem lehet eladni, ezért különösen fontos, hogy még aznap eljuttassák azokat a közreműködő segélyszervezetek segítségével a környékbeli nélkülözőkhöz.
Lista a kézben, rend a hűtőben
Ha élemiszer-pazarlás akkor saját házunk táján érdemes először körülnézni, hisz több tízezer forintnyi felesleget dobunk ki évente, csak azért mert már azelőtt megromlott, mielőtt felfedeztük volna a hűtő mélyén. Tényleg nem túlzás az, hogy apróságokkal sokat javíthatunk a helyzeten. Például azzal, ha rendet tartunk a kamrában és a hűtőben, és képben vagyunk az otthoni készletekkel kapcsolatban. A hűtőnek egyébként is jót tesz a rend, mert ahhoz, hogy jól működjön, nem árt, ha szabadon áramolhat a hideg levegő.
A családom már csak elnézően félrenéz inkább, mikor elkezdek problémázni a hűtőből kivett, lejárt ételek felett, mert extrém módon aggódom amiatt, hogy valami romlott élelmiszertől megbetegszünk. Még szerencse, hogy a többiek nálam „tágtűrésűbbek” ezen a téren, és nem izgulnak, ha valami pár nappal, netán héttel korosabb már a dobozon jelzett időpontnál.
És nekik van igazuk, ugyanis a „Minőségét megőrzi” dátum nem azt jelenti, hogy ezután a termék megromlott, csak arra utal, hogy eddig a dátumig legjobb a minősége, de még utána is el lehet azt fogyasztani. Szóval ahelyett, hogy reflexből a kukába dobnánk, inkább először kóstoljuk meg.
Karalábélevél és a főtt tojás vize
A zöldségek és gyümölcsök felhasználása során is érdemes kreatívnak lenni. A sárgarépának vagy a karalábénak például nemcsak a gyökere ehető, de a levele is. Készülhet belőlük például zöldségalaplé, banánnal zöldturmix, a karalábélevelet meg is lehet tölteni, a reteklevélből pedig készülhet pesto, arról nem is beszélve, hogy káposztatorzsa nyersen is jó. A száraz kenyérből is lehet finomságokat készíteni, például az angolok kedvencét a kenyérpudingot, és a két nap után megunt pörkölt is átlényegülhet még ragulevessé. Érdemes az interneten böngészni, nagyon jó ötleteket lehet találni.
Például a Felelős Gasztrohősök oldalán, akik sok-sok jó tippel segítik azt, aki szeretné fenntarthatóbbá és egészségesebbé tenni étkezését, nemcsak otthon, de akkor is, ha étterembe megy. Megtalálhatjuk például havi lebontásban a szezonális zöldségek és gyümölcsök listáját, vannak jó kis receptek, de azt is megtudhatjuk, hogy a tojásfőzés után a kihűlt vizet érdemes a cserepes növényeinkre önteni, mert a főzés során a tojások héjából hasznos tápanyagok főnek ki.
Magyar fiatalok ötlete az ételpazarlás ellen
Boér Bence, Tóth Ambrus és Szigeti Péter a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanulói maguk is nap mint nap szembesülnek az ételpazarlás problémájával. A dolog nem hagyta őket nyugodni, és elkezdtek azon gondolkodni, hogyan tudnának segíteni a saját eszközeikkel.
Kitalálták és lefejlesztették a FoodOverflow nevű közösségi platformot, melynek segítségével a felhasználók megoszthatják másokkal azokat az élelmiszereket, amikre nekik már nincs szükségük. Emellett értesítéseket kapnak arról, ha egy általuk feltöltött termék lejárati dátuma vészesen közeleg, egy térkép pedig megmutatja, pontosan hol vehető át az élelmiszer. A fiatalok fejlesztésükkel már több díjat is nyertek, például The Coolest Projects elnevezésű nemzetközi ifjúsági programozó versenyen.
Mindenki persze nem járulhat hozzá egy nagyszerű találmánnyal a globális problémák megoldásához, de megpróbálhat a tőle telhető legtöbbet megtenni azért, hogy saját életmódja minél fenntarthatóbb legyen. Ha mindenki így tenne, az épp elég is lenne.
Hasznos linkek:
Kapcsolódó cikkek:
Így vásárol egy profi tudatos vásárló
Egy év, egyetlen befőttesüvegnyi szemét
Így termelhetsz kevesebb szemetet
