Miskolc történelmi városrésze, Diósgyőr ad otthont Magyarország egyik legszebb középkori várának, amely ma is fontos kulturális központnak számít. Izgalmas kiállítások, színházi előadások, koncertek és egyéb programok várják itt az érdeklődőket. A nemrégiben felújított, újjáépített erődítményt közép-európai szinten is egyedülálló látványosságnak tartják.
Az akkor még Győrnek nevezett, hajdanán önálló város első írásos említése az 1200-as évekből, Anonymus tollából származik, és azt is tudjuk, hogy a terület az ősidőktől fogva lakott. Valószínűsíthető, hogy már a 12. században állt itt egy vár, de ennek mára nem maradt nyoma. A mai erősséget a tatárjárás után emelték. Az épület magasba nyúló tornyaival, vizesárkával és kőpilléres fahídjával tipikus mesebeli vár lehetett. Debreceni Dózsa erdélyi vajda, Szécsi Miklós horvát bán és a nemesi Drugeth család után Nagy Lajos birtokába került, s ebben az időben élte fénykorát: az ország legpompázatosabb erődítményének tartották. A környéken a vadászat is virágzott ekkor, hemzsegtek a vaddisznók, az őzek, a bölények és a szarvasok.
Kilátás a nyugati toronyból Lillafüred és a Bükk-fennsík felé
A falak történelmi pillanatoknak is tanúi voltak, például itt írták alá 1381-ben a torinói békét. A vár az idők során a magyar királynék kedvenc nyaralóhelyévé avanzsált, többek között Luxemburgi Erzsébet, Podjebrád Katalin, Aragóniai Beatrix, Jagelló Anna és Habsburg Mária is sokat időztek Diósgyőrön. Később zálogbirtokosok tulajdonába került az erősség, folyamatosan romlott az állapota. A törökök is elfoglalták egy rövid időre, de szerencsére sikerült hamar visszafoglalni. Az esetből tanulva ezt követően védművekkel erősítették meg a várat. Érdekesség, hogy az építmény még Petőfi Sándort is megihlette: úgy tartják, „Alkony” című verse a tornyok tövéből megcsodált naplementének állít emléket.
A 2014-re megújult várudvar
Az erősség rekonstrukciója 1953-ban indult meg, 1960-tól pedig régészeti feltárásokat végeztek. 2013-14-ben alapos felújításra került sor, melynek köszönhetően ma már szinte teljes pompájában tekinthetjük meg a várat. A szabadtéri színielőadások és zenei estek mellett évente kétszer várjátékokat rendeznek, melyen Nagy Lajos korát elevenítik fel. Az időről időre megtartott éjszakai vártúrán jelmezes idegenvezetésen, párbajbemutatón, középkori együttesek koncertjén és mulatságon vehetnek részt az érdeklődők.
A vár történetét bemutató kiállításon középkori használati tárgyakat, cserepeket, korsókat és egyéb leleteket szemlélhetünk meg, a kazamatákban Közép-Európa legtöbb figurát számláló panoptikumába léphetünk be, a királynék kertjében gyógy- és fűszernövényekkel ismerkedhetünk meg, az éremverdében pedig saját kezűleg készíthetjük el például Károly Róbert aranyforintját.
Nagy Lajos király panoptikuma
A vár után érdemes bejárni Miskolcot és környékét is. Tehetünk egy nagy sétát az Egyetemváros parkjaiban vagy meglátogathatjuk Magyarország legrégebbi állatkertjét. Kiadósat túrázatunk a Bükkben, megnézhetjük hazánk legnagyobb függőleges esésű vízesését Lillafüreden, sétálhatunk a Hámori-tó partján, és felfedezhetjük az István- és az Anna-barlang mélységeit. Az élményeket akár a Miskolctapolcai Barlangfürdőben is kipihenhetjük.
További várakról szóló cikkeinket itt olvashatod.
