Nem mindennapi munkakörhöz rendhagyó álláshirdetés dukál. A diósgyőri várba ékesszólóan keresnek várkapitányt, azaz nagyjából marketingszakembert.
„Diósgyőr várának védelmezése, környező birtokinak óvása, véd művinek tovább-építtetése, vásárinak ’s vigalminak rendezése, hű vitézinek ’s lovagjainak, becses hölgyeinek ’s asszonyainak vezetése erős, határozott, céltudatos kezet kíván.” - szól az álláshirdetés bevezetője.
A továbbiakból aztán kiderül, hogy a munka egyáltalán nem komolytalan, sőt, magas kvalitású szakemberre vadásznak, aki otthon van turisztikai, marketing vagy értékesítési területen és felsőfokon beszél angolul. A feladatokat is hosszasan sorolják (pl. tevékeny szerepvállalás a látogatószám és az árbevétel növelésében, versenytársak elemzése, stratégiai és operatív tervek elkészítésében való részvétel), úgyhogy a leendő kapitány biztosan nem fog unatkozni.
A diósgyőri vár
A Miskolc belvárosától 5 km-re álló diósgyőri várat egyébként Lajos király kedvenc váraként tartják számon. A várat történelmi források 1340-ben már királynéi javadalomként említik, és akkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta.
Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették Diósgyőr várát a királynék váraként.
Az 1526-os mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult. 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak. Az elmúlt években szinte teljesen újjáépítették, és további fejlesztések is tervben vannak, például a várárok kialakítása.
Ha még többet szeretnél olvasni a diósgyőri várról, kattints ide!
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
