Képzeljünk el egy olyan vállalkozást, amelynek több millió alkalmazottja van a világban, de nincs főnökük, és pénzt sem kapnak a munkájukért. Önként, szabad idejükben dolgoznak, hogy létrehozzanak egy olyan terméket, amelyet világszerte használnak a hobbitúrázóktól a legnagyobb nemzetközi portálokig. Ismerkedjünk meg közelebbről a térképek Wikipédiájaként is emlegetett OpenStreetMappel.
Ha digitális térképről beszélünk, elsőre valószínűleg mindenkinek a Google Maps jut eszébe, vagy valamelyik hasonló, nagy informatikai cég terméke. Van azonban egy közösségi szerkesztésű térkép, amelyet lehet, hogy névről nem sokan ismernek, mégis szinte minden, itthon elérhető és terepen használható alkalmazás ezt használja alaptérképnek, felhasználói és támogatói között pedig a világ legnagyobb vállalatait találjuk a Facebooktól a Microsoftig. A túrázók a népszerű Természetjáró weboldal és alkalmazás kapcsán is hallhattak róla jó eséllyel
Az OpenStreetMap (OSM) egy közösségi munkán alapuló digitális térképfejlesztés, amelynek célja egy szabadon felhasználható és továbbfejleszthető világtérkép létrehozása és fenntartása.
A Magyarországon használt legnépszerűbb terepi applikációk mind az OSM-et használják alaptérképként, beleértve a 300 ezres letöltés felett járó Természetjárót is
A számos ingyenes, de nem szabadon felhasználható térképhez képest – amelyeket nap mint nap használunk – az egyik legnagyobb különbség, hogy az OSM esetében a hangsúly a szabad felhasználhatóságon van, ami alatt a szerkeszthetőség, a felhasználás és a továbbfejlesztés szabadságát is értik. Ezt a szabad licenc biztosítja, így nincs „tulajdonosa” vagy „gazdája” az adatoknak: bárki szabadon és főleg legálisan használhatja, valamint ráépíthet bármit, anélkül hogy fizetnie kellene, avagy hosszadalmas engedélyeztetési eljárásokon átesnie. Az OSM szellemisége azon alapul, hogy amennyiben elfogadod a leírt feltételeket, a többi csak rajtad múlik: építs, fejlessz, használd az adatokat. Szabadon és ingyenesen.
A londoni Regentʼs Parktól az afrikai nyomornegyedig
Az 1980-as születésű, londoni Steve Coast 2004-ben alapította az OSM-et egyetemi hallgatóként. Angliában akkoriban csak nagyon nehézkesen és főleg drágán lehetett térképi adatokhoz jutni, ezért Coast elhatározta, hogy feltérképezi Angliát, majd az egész világot, hogy az így összegyűjtött adatokat bárki szabadon használhassa majd mindenféle korlátozás nélkül.
Fogta a GPS-készülékét és a biciklijét, majd nekikezdett Cambridge-ben és Londonban útvonalakat rögzíteni.
Coast szó szerint egy vaktérképről kezdett dolgozni, és lépésről lépésre haladt az adatok feldolgozásával, az önkéntesek toborzásával, illetve a szabadon elérhető tartalmak importálásával. Az első rögzített térképi adat a londoni Regentʼs Park volt, az első, befejezettnek tekintett várostérkép pedig Cambridge-é lett. A projekt ihletője egyértelműen a 2001-ben indult Wikipédia volt, amely 2014 őszén már 105 nyelven működött, és elérte az egymillió szócikket.
Steve Coast, az OpenStreetMap alapítója
Coast hamar rájött, hogy egyedül nagyon lassan fog haladni, ezért elkezdett közösséget építeni, valamint megszervezte az első „mappingpartikat”. Ennek a ma is élő gyakorlatnak a lényege, hogy összegyűlik néhány tucat ember egy hétvégére, hogy feltérképezzék az adott helyszínt az első házszámtól a legszélső dűlőig. Az első ilyen hétvégét 2006-ban a dél-angliai Wight-szigeten tartották.
A területet felosztották autóval, kerékpárral és gyalog elérhető területekre, majd két nap alatt feltérképezték a 380 négyzetkilométernyi sziget fő úthálózatát pusztán GPS-készülékek, számítógépek, diktafonok, fényképezőgépek, valamint papír és ceruza segítségével. Ez volt az első komoly bizonyítéka annak, hogy önkéntesek munkájával, szabadon elérhető eszközökkel igenis meg lehet valósítani Coast álmát. A közösség növekedett, a térképeken egyre több részlet jelent meg, elkészültek a könnyen használható szerkesztői felületek, illetve más országokban is beindultak a helyi szerkesztések.
Mennyiségi és minőségi ugrás műholdképekkel
2006 végén a nagy cégek közül elsőként a Yahoo! bocsátotta a műholdas felvételeit az OSM rendelkezésére, így ezzel lehetővé vált a pontosítás és szerkesztés az íróasztal mellől is. Országonként nagyon változó mértékben fejlődött a térkép, nemcsak az önkéntesek száma és aktivitása miatt, de az állami, központi hivatalok, vagyis adatgazdák hozzáállása miatt is. Hollandiában például 2007-ben egy helyi vállalat az ország teljes utcatérképet az OSM-nek adományozta, míg más országokban kézzel kellett felvinni szinte mindent.
Az OSM Európában a legerősebb, aminek több oka is van. Először is itt volt a legnagyobb igény a szabadon elérhető adatokra, és itt voltak a legkevésbé elérhetők a földrajzi adatok. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban a teljes út- és vasúthálózat, a vízrajz és a közigazgatási határok térinformatikai adatbázisa szabadon elérhető és felhasználható, amelyet 2007–2008-ban az OSM importált is a saját rendszerébe.
Óriási mérföldkő volt a projekt életében, hogy a Microsoft 2010-ben hivatalosan is engedélyezte – és teszi azóta is – a Bing műholdszolgáltatásának jogszerű felhasználását a térképszerkesztéshez.
Az addig használtakhoz képest nagyságrendekkel jobb felbontású és frissebb képek óriási minőségi és mennyiségi előrelépést jelentettek az OSM életében. A gesztus minden bizonnyal összefüggésbe hozható azzal, hogy az alapító Steve Coast ekkor kezdett el az amerikai óriáscégnél dolgozni. A térképezés fő alapja továbbra is a terepi felmérés maradt, de a részletes légi felvételek lehetővé tették az elérhetetlen, távoli részek feltérképezését is.
A 2016-os kesztölci mappingparti egyik felmérőjének felszerelése
Bár az OSM mára az egész világot lefedi, a kidolgozottság és az adatok minősége nagyon változó. A legjobban feldolgozott terület Németország, itt működik a legaktívabb OSM-közösség is. A legnagyobb fehér foltokat ma Ázsiában és Afrikában találjuk, bár akad néhány meglepő ellenpélda. Ilyen például Afrika legnagyobb városi nyomornegyede, a Nairobiban található Kibera, amelyet 2009-ben helyi önkéntesek tettek fel – szó szerint – a térképre. 2019-ben több mint 5 millió regisztrált felhasználója van az OSM-nek, ebből közel egymillióan aktívan vesznek részt a szerkesztésben.
Bár térképről beszélünk, az OSM valójában egy térinformatikai adatbázis. Képzeljük el ezt egy doboz legóként, amelyben az építőelemek a kontinensek, utak, folyók, buszmegállók és barlangok tulajdonságai: egy zsák adat, amelynek bár van struktúrája, de nincs képe, formája, kinézete, funkciója. Hogy ebből látható és használható térkép legyen, különböző módon használhatjuk fel az adatokat, olyan tartalommal és dizájnnal, ami célunknak és ízlésünknek megfelel.
A kerékpárutas réteget használja a merretekerjek.hu biciklis útvonaltervező, de erre épül a MOL Bubi keresője és részben a BKK Futár szolgáltatás is. A Természetjáró.hu túraajánlatokhoz és -tervezéshez mutatja a térképet, a kozterkep.hu pedig a szobrokhoz és köztéri műemlékekhez. A Route4you az akadálymentes közlekedést segíti, és vannak olyan honlapok, ahol az ingatlan vagy az időjárás a térkép központi eleme (otthonterkep.hu, idokep.hu).
Amit az openstreetmap.hu oldalon látunk, az is csak egyfajta kimenet a számtalan közül. Nemzetközi példaként említhetjük az OSM-et alaptérképként használó Wikipédiát, de részben az OSM térképi adatait használja a Facebook vagy az Apple is, ahogy a krakkói villamoson az utastájékoztató rendszer vagy az FBI honlapján az irodakereső.
Óriási minőségi ugrást eredményezett a műholdképek felhasználása
Magyarországi térképezők
Itthon már 2006-ban több magyar tagja volt a projektnek, pedig akkor a szerkesztők száma még csak ezer körül mozgott világszerte. Lassan, de egyenletesen gyarapodott a közösség, ezzel párhuzamosan pedig a térkép feldolgozottsága is. A 2010-es évek eleje az autós navigáció kezdeti időszaka volt, amikor a szélvédőre ragasztható, nehézkesen frissíthető GPS-eszközökkel lehetett navigálni az autókban. Bár okostelefonok már léteztek, még nem jelentek meg a kifejezetten azokra tervezett térképes alkalmazások. Az OSM elkészítette saját okostelefonos alkalmazását, és az elsők között tett elérhetővé offline térképet telefonokra.
A beépített GPS-szel rendelkező telefonok megjelenésével sokkal egyszerűbbé vált a terepi felmérés is
Viszonylag könnyen és gyorsan lehetett gyalogutakat, ösvényeket felvinni a térképre, olyan helyeket és látnivalókat feltérképezni, ahová a sokkal modernebb eszközökkel dolgozó nagy cégek nem jutottak el. Ennek és az offline alkalmazhatóságnak is köszönhető, hogy az itthon használt legnépszerűbb terepi applikációk mind az OSM-et használják alaptérképként.
Az OSM hazai történetéhez szorosan kapcsolódik az első, magyarországi turistautakat feltérképező, szintén közösségi munkára építő, de zárt rendszerben működött turistautak.hu. Amikor már világosan látszott, hogy az OSM gyorsan fejlődik, illetve szélesebb eszköztárral dolgozik, hosszas vita után 2014 nyarán a TuHu megszavazta, hogy a saját adataikat az OSM-ével azonos licenc alá hozza, azaz kölcsönösen hozzáférhetővé teszik adatbázisukat.
Ez a hatalmas tudás jól látható fellendülést hozott a hazai lefedettségben, amely javította az OSM adatminőségét és szélesebb felhasználást tett lehetővé a számtalan kapcsolódó információ (pl. tűzrakó helyek, ivókutak, közúthálózat, látnivalók, boltok) feltüntetésével. Ezzel együtt hirtelen megnőtt a hazai aktív szerkesztők száma is. 2019-re ez a szám nagyjából 500 regisztrált szerkesztőt jelent, akik közül naponta 30-40-en aktívan szerkesztik is a térképet.
Ki szerkesztheti a térképet?
Lényegében bárki, aki regisztrál az openstreetmap.hu oldalán, már szerkesztheti is azt. Ez persze csak részben ilyen egyszerű, hiszen előtte nem árt elolvasni a részletes leírásokat, ismerkedni a szerkesztőprogrammal vagy megnézni egy-két oktatóvideót, hogy ne kontárkodjunk bele a térképbe véletlenül. Egészen kis dolgokkal is lehet kezdeni, például körülnézünk szűkebb környezetünkben, nem hiányzik-e egy házszám, a sarki játszótér vagy a kedvenc kávézónk a térképről, és ha igen, máris pótolhatjuk.
Haladóbbak felrajzolhatnak hiányzó épületeket, utakat, terepi felméréssel pedig hiányzó tanösvényeket, újonnan épült utcákat vihetnek fel.
Speciális tudás vagy felszerelés nem kell hozzá, csupán némi elszántság, az adatok rögzítéséhez szükséges készülékek, na és persze a szemünk. Fényképek, jegyzetek a noteszba vagy diktafonba, trackek az útvonalról, így hazaérve már szerkeszthetjük is a gép előtt ülve a felmért területet.
Természetesen Magyarország térképéhez sem kézzel kellett berajzolni mindent, vannak szabadon elérhető nemzetközi és hazai források, amelyek alapján a kontinensek, országok, erdő- és vízfelületek határait lehet felvinni. Létezik azonban számtalan fizikai objektum, amelyekről a közösség – és a tapasztalat – dönti el, hogy érdemes-e felvenni az adatbázisba, vagy sem.
Egy vérbeli térképezőt onnan is messziről felismerni, hogy kirándulás során többet fényképezi az útburkolatváltást, mint a családját. Arra tervezi a sétát, amerre kevésbé kidolgozott az OSM, vagy arról is, hogy ötször megy körbe egy újonnan épült körforgalomban, csak hogy minél pontosabb legyen a track. A legtöbben azonban játéknak, alkotásnak is tekintik a térképezést, mert így is segíthetik a saját szűkebb környezetük vagy a kedvenc helyeik megismertetését másokkal.
A 2018. decemberi meetup résztvevői
Az OSM szerkesztésének egyik legfontosabb alapelve, hogy azt kell térképezni, ami látható, ellenőrizhető, így a vitás kérdéseket könnyen fel lehet oldani egy helyszíni megtekintéssel. És hogy hibáznak-e a szerkesztők? Igen, hibáznak, sokszor figyelmetlenségből, tapasztalatlanságból, ritkábban szándékosan. Bár a több szem többet lát elve a legtöbbször jól működik, senki nem merné állítani, hogy az OSM hibátlan lenne.
Mégis, a ma elérhető digitális térképek közül az OSM adatbázisa a legrészletesebb, ráadásul átlátható és semleges. A magyar OSM-szerkesztők több fórumon tartják a kapcsolatot: személyesen a havi meetupokon, virtuálisan pedig a Facebook-csoportban és a levelezőlistán, de alkalmanként „mappingpartikat”, azaz térképezős hétvégéket is szerveznek.
Így nevezik azt, ha valaki szándékosan megszegi a szabályokat, az egyszerű tévedések és szerkesztési hibák tehát nem ide tartoznak. Az egyik legemlékezetesebb hazai eset 2012-ben történt, amikor valaki felrajzolt egy fiktív települést: Mezőnagymihályt a valós helyétől több kilométernyire helyezte, a valósággal köszönőviszonyban sem lévő településszerkezettel és amúgy nem létező vasútvonallal. 24 órán belül törölték. Hasonlóan a Wikipédiához, itt is minden változtatás minden állapota dokumentálva van. Aki sokat dolgozik egy területen, általában figyeli is a változásokat, és próbálja tisztán tartani, ezért a hibákat is gyorsan kiszűri.
Az igazi és a fiktív Mezőnagymihály térképe
Nem hivatalos szerv
Az OSM közösségi szerkesztése a számtalan előny mellett azért jár némi nehézséggel is. A potenciális adatszolgáltatók nagy félelme, hogy semmi nem garantálja az adatok hitelességét. Ez egyrészt így van, az OSM nem közhiteles szervezet, nem állítja, hogy ez a hivatalos állapot, hanem azt mutatja meg, ami az adott pillanatban érvényes. A helyzetet sokszor nehezíti, hogy az OSM-ben nincsenek vezetők, akik a közösség nevében tárgyalnának, sőt, még csak hivatalos szervezet sincsen mögötte.
Létezik ugyan az – adományokból, magán- és főleg céges támogatásokból működő – OSM Foundation, de az ő szerepük az üzemeltetésre korlátozódik, a szerverek fenntartására és egyéb adminisztrációra. Ha Magyarországon valaki szeretné megszerezni például egy település önkormányzatától a hivatalos ortofotót, amely a térképezést segítené, a szerkesztő személyes elkötelezettségén és kapcsolatain múlik, hogy sikerül-e a tárgyalás. Másrészről épp a helyi közösség aktivitására építve egy-egy változás sokkal hamarabb megjelenik a térképen, mintha előtte hitelesítési procedúrákon kellene átmennie.
Kikerülhetetlen kérdés: minek OSM, ha van Google Maps?
A legtöbb, ingyen használható térkép valójában igen komoly jogi, technikai és sokszor anyagi korlátokat állít a felhasználók elé, ezzel megnehezítve azt, hogy az emberek kreatív és produktív dolgokra használhassák fel a térképet. Ez a kérdés azonban messzebbre vezet, mint pusztán a kereskedelmi és nonprofit szemlélet szembeállítása, hiszen számos kereskedelmi cég tette elérhetővé az adatait a szabad térképi adatbázis bővülését elősegítve.
Az igazi kérdés: kié a földrajzi adat? Az egyik dollármilliárdokból, kereskedelmi céllal hoz létre ingyen használható térképeket, a másik közadattá teszi az ingyen előállított adatokat, amelyeket kereskedelmi célra is lehet használni. Két különböző felfogás, számtalan különböző térkép – mi döntjük el, melyiket mire használjuk.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2019. márciusi számában.
