A Békéscsaba közelében található Szabadkígyós országos hírű látnivalója a Wenckheim-kastély, amely idén márciusban nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt. Egy videó segítségével most bepillanthatunk a kastély felújításának kulisszatitkaiba.
A kastélyparkot korábban is lehetett látogatni, de a Wenckheim-kastélyt sokáig csak kívülről lehetett megnézni. 2022 márciusában azonban a kastély is megnyílt a látogatók előtt, és az épület nemcsak megszépült, de egy izgalmas és látványos kiállítással is gazdagodott. A Vendégségben a Wenckheimeknél című tárlat a gasztronómiát, a kastély korabeli működését és napirendjét állítja középpontba, megtudhatjuk, hogyan éltek hajdanán a grófi család tagjai és a kastély népes személyzete.
Az alábbi videó segítségével beleshetünk az épülő-szépülő kastély színfalai mögé, és kiderül az is, hogy a szakembereknek milyen kihívásokkal kellett szembenézni a felújítás során.
Megtudhatjuk például, hogy a belső enteriőrök kialakításánál összesen négy darab fényképre tudtak hagyatkozni, és ezek alapján kellett a nagy tereket, például az ebédlőt, a szalont vagy a könyvtárszobát rekonstruálni. De szó esik arról is, hogy a család kényszerű kiköltözése után nem sokkal beköltöző iskolának köszönhető, hogy meg tudták óvni az épületet attól, hogy „szétlopják” azt, ahogy az sok hasonló műemléki épülettel megtörtént.
Az ország egyik legszebb kastélya Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1879 között épült, és annyi épülete van, ahány évszak, annyi szobája, ahány hét, és annyi ablaka, ahány nap egy évben. Az épületet gyönyörű 25 hektáros park veszi körül, de a közelben található Nagyerdő, ahol a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság tanösvénye található és Ókígyós is a Wenckheim-család uradalmának része volt, amelyekről ebben a cikkben írtunk.
A kastély építtetője gróf Wenckheim Frigyes volt, akit a 19. század végén az ország egyik leggazdagabb földesuraként tartottak számon.
1872-ben elvette feleségül unokatestvérét, gróf Wenckheim Krisztinát, aki akkoriban az „ország leggazdagabb árvájának” számított. Ő volt ugyanis annak a gróf Wenckheim József Antalnak az egyetlen örököse, akiről állítólag Jókai az Egy magyar nábob című regényében a nábob alakját mintázta.
