Az, hogy már februárban találunk kullancsot, az egyre enyhébb telek fényében ma már nem meglepő. Ráadásul ahhoz, hogy az ember kullanccsal találkozzon, nem is kell feltétlenül az erdőt járni, a saját kertünkben is jó eséllyel összefuthatunk velük.
Dr. Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa sok más mellett a kullancsokat és a kullancsok által terjesztett kórokozókat kutatja. Tíz éve rendszeresen jár a Pilisbe kullancsot gyűjteni, és télen sem szokott üres kézzel hazatérni. „Az egyes kullancsfajok különböznek abban, hogy mennyire bírják a telet. Van egy téli kullancsfajunk, ami kifejezetten a téli hónapokban aktív, amikor például a mi közönséges kullancsunk éppen nem. A faj számára a téli aktivitás helyzeti előnyt jelent, hisz ilyenkor a vetélytársak többsége téli álmot alszik.” Az enyhülő telek azonban lehet, hogy változtatnak a jelenlegi felálláson.
A korán ébredők
A nálunk előforduló kullancsfajok többsége normális esetben téli álmot alszik. A régen megszokott, mínusz 10–20 °C-os telek azonban egyre ritkábbak, így a kullancsok is hamarabb ébrednek. Például a Dermacentor fajok akár már február elején is aktívak lehetnek. Közéjük tartozik a Dermacentor reticulatus, amely a kutyák babéziás megbetegedését okozó kórokozót terjeszti. A babézia világszerte elterjedt; hazánkban először 1905-ben írták le. Az állatok a kullancs közvetítésével kapják meg a betegséget okozó egysejtű kórokozót, amely a vörösvértestekben szaporodik, és azok szétesését okozza. Gyógyulás csak a korai stádiumban elkezdett gyógyszeres kezelés esetén várható.
A Dermacentor reticulatus pajzsa foltos, barnás-fehér mintázat jellemző rá. Ez a faj elsősorban állatokon élősködik, de ritkán emberbe is mehet, sőt van is egy emberek felé terjesztett betegség, ami hozzá köthető. A szerencsére viszonylag enyhe lefolyású TIBOLA, egy seb kialakulásával járó nyirokcsomó-gyulladás. Érdekes, hogy ez a kullancsfaj, ha emberbe megy, különösen a nők hajas fejbőrét kedveli, és jellemzően tarkótájékon fúrja be magát.
Akár kilenc évig is élhet
Nálunk a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) terjeszti a legtöbb, emberre veszélyes kórokozót. Ez a faj egyébként nemcsak az emberen, de hüllőkön, madarakon és emlősökön egyaránt megtalálható. „A faj télen nyugalmi állapotban van, a hótakaró alatt vagy az avarban telel át. Egyébként nemcsak a hőmérséklet az, ami október–november tájékán kiváltja a kullancsok a nyugalmi állapotát, de a fény is.
A közönséges kullancsoknak nincs szemük, de fényérzékelő sejtjeik vannak. Ezek segítségével érzékelik a nappalok rövidülését, ami egy jel számukra, hogy ideje biztonságos telelőhelyre vonulni
– magyarázza Földvári Gábor.
Ha a hőmérséklet pár napig 5-6 °C felett van, és a páratartalom sem nagyon alacsony, akkor a közönséges kullancsok felébrednek. Ezért is történhet meg, hogy már februárban tapasztalhattuk a jelenlétüket. A közönséges kullancs két fő aktivitási időszaka tavaszra, illetve ősz elejére tehető, amikor a 20 °C körüli meleg mellé csapadék is társul. A nyári száraz forróságot a közönséges kullancsok nem kedvelik, ilyenkor inkább megbújnak az aljnövényzet hűvösében, és átmeneti nyugalmi állapotba vonulnak.
A kullancsok fejlődési ciklusai
A kullancsok fejlődési ciklusa több évig tart, és négy fázisra osztható. A tojásból lárva, nimfa, majd kifejlett állat lesz. A nimfa kisebb, mint a kifejlett kullancs, és még nincsenek ivarszervei. „A kullancsok bármelyik fejlődési stádiumban képesek arra, hogy néhány hónapos nyugalmi periódust beiktassanak az életükbe. Ezért aztán nagyon hosszú, akár 7-8 vagy 9 év is lehet a kullancsok fejlődési ciklusa, ami viszonylag hosszú időszaknak számít egy ízeltlábú esetében.” A kullancsok fejlődéséhez mindenképpen vérre van szükség, nemcsak kifejlett, de lárva és nimfa állapotban is. Ennek tükrében mégis meglepő, hogy életük 99%-át gazda nélkül töltik a természetben, és akár évekig is képesek táplálkozás nélkül túlélni.
A messziről jött potyautasok
A kullancsok a pókszabásúak közé tartoznak, és világszerte több száz fajuk van, ezek közül Magyarországon kb. 20-30 kullancsfaj fordulhat elő. A nálunk őshonos fajok mellett az utóbbi években több idegenhonos faj is felbukkant, és ezek túlélését a klímaváltozás megkönnyítheti.
A hozzánk érkező milliárdnyi vonuló madárral gyakran potyautasok is érkeznek, például Afrikában honos kullancsok. Így juthatott el hozzánk a Hyalomma marginatum nevű faj is, amelynek egy nimfa példányát néhány éve a Margitszigeten egy sünön találták meg Földvári Gáborék. Ez a faj a krími-kongói vérzéses láz vírusát képes terjeszteni, de annak az esélye, hogy vándormadárral érkezzen ezzel a vírussal fertőzött kullancs hozzánk, viszonylag kicsi.
„Érdekesség, hogy a Hyalomma kullancsok előfordulnak olyan élőhelyeken is, ahol télen mínusz 10–20 °C-os fagyok lehetnek. A számukra kritikus időszak ebből a szempontból az őszi lehűlés. Amennyiben ez gyorsan és drasztikusan történik ugyanis, nem tudnak átalakulni a hidegnek sokkal ellenállóbb felnőtt kullanccsá, így nem fognak túlélni. A klíma melegedésével és a hosszabbodó nyárias őszi időjárással azonban ezeknek a fajoknak a túlélési esélye is nő” – magyarázza a szakember.
A lakosság is segíthet
A közösségi kutatások vagy citizen science programok ma már nálunk is egyre elterjedtebbek. Ezeknek a lényege, az ismeretterjesztésen túl, hogy a lakosság közreműködésével lényegesen nagyobb számú adathoz juthatnak a kutatók, mint ha csak ők maguk végeznék a monitoringot. A 2021-ben indult Kullancsfigyelő programban is a lakosság segítségét kérték az Ökológiai Kutatóközpont szakemberei, hogy minél hatékonyabban nyomon tudják követni az idegenhonos fajok felbukkanását.
A Hyalomma fajokat kis odafigyeléssel egy laikus is meg tudja különböztetni a nálunk leggyakoribbnak számító fajoktól. A Hyalomma kullancsok nagyobbak, és mozgásuk kifejezetten gyors a hazánkban őshonos kullancsfajokhoz képest, de talán leglátványosabb tulajdonságuk a lábak világos, gyűrűszerű sávozottsága. Sok más fajjal ellentétben ezek a kullancsok nem lesből támadnak, hanem aktívan vadásznak, és követik a kiszemelt gazdát.
A Kullancsfigyelő program első évében, 2021-ben két Hyalomma egyedet találtak, 2022-ben már 9-et. „Azt tapasztaltuk, hogy nagyon aktívak az emberek, és a program sikerességét mutatja az is, hogy az országban több helyen is megtalálták ezeket a fajokat. Ez pedig az első lépés ahhoz, hogy fel tudjunk arra készülni, ha esetleg valamilyen kórokozót is behoznának a kullancsok” – mondja a szakember.
Kullancs a kertben
A kullancsok ellen nem létezik 100%-os védelem, de ha időben átvizsgáljuk magunkat, családtagjainkat és házi kedvenceinket, sokat tehetünk a betegségek megelőzéséért. A kórokozók átadásához ugyanis a kullancsnak több órára vagy akár még több időre is szüksége lehet. A Lyme-kórt okozó Borrelia nemzetségbéli baktériumok például a kullancs bélrendszerében élnek. Addig, amíg ezek a kórokozók a bélből feljutnak a nyálmirigybe, és a kullancs átadja a kórokozót, akár egy-két nap is eltelhet.
„Nagyon fontos, hogy a saját kertünkben, kerti munkák után is gondolni kell arra, hogy kullancs mehetett belénk. Nem kell ehhez kirándulni, parkba menni, a sünök, a madarak, a rágcsálók jönnek-mennek a kertekben, és emiatt a kullancsok is jelen lehetnek. Gyakran előfordul, hogy az emberek a saját kertjükben találkoznak fertőzött kullanccsal” – hívja fel a figyelmet Földvári Gábor egy kevéssé ismert tényre.
Bár az interneten találkozni kullancsirtást hirdető cégekkel, az igazság az, hogy sem gazdasági, sem természetvédelmi szempontból nem lehet hatékonyan irtani a kullancsokat. „Ehhez el kellene árasztani a területet egy erős hatóanyagú vegyszerrel, mert a kullancs bárhol lehet 0-tól 1,5 méteres magasságig. Ráadásul az alkalmazott szerek nem szelektívek, vagyis minden ott élő más atkát is kiirtanak. Az atkákhoz sok ezer faj tartozik, soknak a hasznáról, káráról semmit sem tudunk, és úgy kiirtani valamit, hogy nem is tudunk róla semmit, enyhén szólva sem felelősségteljes dolog.”
Az interneten böngészve találtunk olyan, kullancsirtásról szóló hirdetést is, amelynek feladói levéltetvek és hangyák (!) ellen permeteznek, a kullancsokat pedig „járulékos veszteségként” könyvelik el. De hogy a többi ott élő ízeltlábúval mindeközben mi lesz, és miért is kellene a hangyákat kiirtani a kertből, azt nem részletezik.
Több helyen olvashatunk arról is, hogy bizonyos növények ültetésével távol tarthatjuk a kullancsokat, de ez sem nevezhető biztos védelemnek.
Vannak olyan növények, hatóanyagok, amelyek távol tarthatják a kullancsokat, de ez csak azt jelenti, hogy arra a növényre nem mennek fel, két méterrel arrébb azonban már ott lesznek. Ez nem 100%-os megoldás, akárcsak a kullancsriasztó spray-k, csökkentik a rizikót, de nem jelentenek teljes védelmet, attól még ugyanúgy át kell nézni magunkat túrázás és kerti munka után.
A korábbi kutatásokból nyilvánvalóvá vált, hogy a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók szempontjából a város egy gócpontnak tekinthető. Épp ezért az Ökológiai Kutatóközpont idén egy új programot is elindított Kullancs a kertben címmel, amely során arra kérik az embereket, hogy a saját, városi kertjeikben próbáljanak kullancsokat gyűjteni. Az ehhez szükséges felszerelést postán küldik ki a jelentkezőknek. „A program két szempontból is jó, hisz a résztvevők számára is kiderülhet, hogy van-e a kertjükben kullancs, másrészt mi is hozzájuthatunk hasznos információkhoz. A talált kullancsokat laboratóriumi vizsgálatoknak vetjük alá, hogy kiderüljön, fertőzöttek-e.”
A programra a kullancsfigyelo.hu oldalon lehet jelentkezni. A gyűjtés márciusban indult, hogy a tavaszi kullancsszezont elcsíphessék, de menet közben is lehet csatlakozni.
További részletek: https://kullancsfigyelo.hu/
A cikk a Turista Magazin 2023 áprilisi számában jelent meg.
