Tegye fel a kezét, akinek Kőbányáról a barokk jut az eszébe? A többség valószínűleg a téglagyárra, a gyógyszeriparra, a világos sörre, a Chinatownra vagy az izgalmas föld alatti pincerendszerre gondol, ha már, de a barokkra aligha. Pedig jelen van az is a X. kerületben, hiszen Kőbánya ütőerén, egy kis dombon áll a bájos „parasztbarokk” kápolna, amelynek egyik különlegessége a sok közül, hogy saját kezűleg építette egy 18. századi kőfaragómester.
Kőbánya sokkal több kultúrkincset rejt, mint gondolnánk. Elég ehhez csupán egy kis sétát tenni az Ó-hegyen és környékén, az egykori 18–19. századi szőlőültetvények helyén található utcákon, tereken. Ott van például a romantikus stílusú, egyedi küllemű Csősztorony, amely akár kilátóként is jól funkcionálna, vagy az art deco jegyeit magán viselő, vörös téglás, áramvonalas evangélikus templom. Ám mi most egy olyan rejtett gyöngyszemhez érkezünk, ami egyáltalán nincs elrejtve: úttal közrefogott szikladombon áll, a Kápolna téren a kecses Conti-kápolna, melynek bejáratához hangulatos, fasorral szegélyezett minisétány vezet fel.
Ma is áll a Kápolna téri dombon a kis barokk templom, amit saját kezűleg épített Conti Antal kőfaragómester a 18. században
Pest első búcsújáró helye
Ahhoz, hogy ennek a különös kis templomnak megismerjük a történetét és fontosságát, segítségünkre van Verbai Lajos, aki a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, és nem mellesleg mindeneknek tudója, ami Kőbányával és a helyi kultúrtörténeti értékekkel kapcsolatos.
A Conti-kápolna megépüléséhez egészen az 1700-as évekig kell visszarepülnünk az időben
– kezdi a nem mindennapi építmény históriáját a vállaltan lokálpatrióta helytörténész. Történt akkoriban, hogy a pesti polgárok egyre gyakrabban kizarándokoltak légfürdőzni friss levegőért az Ó-hegyre, ugyanis itt volt Pest első búcsújáró helye.
A kápolna izgalmas történetéről Verbai Lajos, a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény vezetője mesél nekünk
A mostani kápolna környékén feltétezhetően egy barlang lehetett, és vizének a népek gyógyító erőt tulajdonítottak. Ezen kívül volt itt Mária-kegykép is, amelyhez hozzátapadtak csodálatos események és gyógyulások. Ez a két dolog: a gyógyító erejű víz és a Mária-kép együtt különleges, szakrális hellyé avatta, melyet a pápa búcsújáró hellyé nyilvánított.
Kőbánya valamikori búcsújáró helyén Contiék fogadalmi kápolnája áll, amit Segítő Szűz Mária tiszteletére emeltek
Kápolna a szőlőhegyen
A helyválasztásba természetesen az is belejátszott, hogy az építtető Conti Antal Lipótnak ezen a helyen volt szőlőültetvénye. Az itáliai felmenőkkel rendelkező kőfaragómester és felesége, Drenker Krisztina megfogadták, ha megmenekülnek az 1730-as évek végén pusztító pestisjárványtól, kápolnát állítanak Szűz Mária tiszteletére az Ó-hegyen.
Túlélték, és Conti mester ígéretéhez híven 1739-ben hozzá is látott az építkezéshez.
Ezen az archív felvételen még látható az oromzat sarkain álló két szobor, amelyek 1988-ban, a torony ledőlésekor semmisültek meg
1740-re már állt a magaslaton a maga tervezte és építette barokk stílusú kis kápolna.
A 10. kerület és Kőbánya egyik legrégebbi műemléke a kecses Conti-kápolna
Az épület belső terét is maga készítette, a főoltárt állítólag saját kezűleg egyetlen kőtömbből faragta ki, amelyet négy csavart kőoszlop, valamint Szent Ferenc, Szent Antal, Szent Sebestyén és Szent Rókus szobra díszíti, középen pedig az innsbrucki Madonna másolata látható.
A kápolna belsejében csavart oszlopokkal díszített oltár található
Azt azonban kevesen tudják, hogy az épület nem önálló épület volt
– teszi hozzá Verbai Lajos. U alakban ugyanis hozzáépültek egyéb épületrészek is. Contiék szándéka szerint nem csupán fogadalmi kápolna lett volna, ide terveztek temetkezni is, hogy az oltár alatti sírhelyen, a mise közben még közelebb kerüljenek az Úrhoz.
A belső tér falait egyszerű fehér festés borítja
A koncepció az volt, hogy egy külön részben helyezi el az elhívott szerzeteseket, akik a kápolnát gondozzák. A szerzetesek gondoskodnak a miséről, és évente megszervezik a búcsút. A másik szárnyban pedig kocsmát nyitnak, ami fedezi majd a szerzetesrend ittlétének a költségeit. A folyamatos borutánpótlást pedig a kápolna alatti pincében tárolt nagy mennyiségű borkészlet biztosítja.
A kápolna 1947-ben került a görögkatolikus hívekhez, akik azóta is használják
Amilyen kicsi, annyira elpusztíthatatlan
Közben fordult egy nagyot a történelem kereke, és az 1780-as években II. József egy rendelettel az összes fogadalmi kápolnát bontásra ítélte.
A legtöbb ilyen építmény bizony áldozatául is esett a rendeletének, de a Conti-kápolna megúszta.
A hátsó részben miseruhák és kegytárgyak kaptak helyet
Hogyan? Részint, mert rá lehettet fogni, hogy ez a kápolna egy épületegyüttes része, megszüntették ugyan a kápolna jellegét, de ettől még az épület nem szűnt meg létezni. Másrészt némi protekció is közrejátszott. Conti építőmester halála után felesége újra férjhez ment, méghozzá nem is akárkihez, hanem Pest akkori polgármesteréhez, aki jozefinista volt. Így politikai összeköttetései révén megmenekült a kis templom.
Szobrászként és kőfaragóként Conti szakmai kihívásként is tekintett a templom elkészítésére, ezért a belső tér kialakítását is sajátkezűleg végezte
Az 1800-as évek elejétől ismét istentiszteleteket tartottak a falai között, sőt 1881 és 1899 között, ideiglenes hajóval kibővítve, Kőbánya plébániatemplomaként működött. 1899–1900-ban felépül a Szent László-templom, és ezzel a kis kápolna jelentősége csökkent.
Átmenetileg a kőbányai téglagyárakban dolgozó lengyelek kapják meg, amíg nem készül el a saját templomuk.
A szentképek és az ikonok a görögkatolikus egyház jelenlétét mutatja a kápolnában
Időről időre megpróbálják lebontani a kápolnát, de a lengyel közösség tud arra hivatkozni, hogy nincs még meg a templomuk, ezzel megmentve a pusztulástól Contiék páratlan örökségét.
Rózsafüzér: a szeretet gesztusa
A II. világháborút viszont nem tudta sértetlenül átvészelni, aknatalálatot kapott, és súlyos károkat szenvedett az épület, melynek nyomait 1947-re sikerült eltüntetni. Ekkor kapták meg a görögkatolikus hívek, és ők használják ma is. Ezért kerülhettek az innsbrucki Madonna-kép és Conti mester szobrai mellé az Istenszülő- és a Pantokrátor-ikonok. 1958-ban sekrestye épült hozzá. 1988-ban beomlott a torony, de a kőbányaiak helyreállították. Az utolsó szépészeti felújítás 2004-ben történt az épületen. 1958-tól áll műemléki védelem alatt, a 2010-es években nemzetközi védettséget is kapott.
Az épület tornya a barokkra jellemző hagymasisakkal fedett, különlegessége, hogy borítása nem fém, Conti mester kőből faragta ki
Legegyszerűbben tömegközlekedéssel, a 95-ös busszal vagy a 75-ös trolibusszal érhető el, mindkettőről a Kápolna tér megállónál kell leszállni.
Nyitvatartás: egyházi ünnepnapokon, vasárnaponként miseidőben (10 órától), valamint előre egyeztetett időpontban a Budapest-Kőbányai Görörgkatolikus Szervezőlelkészségnél. Bővebb információ a kápolna Facebook-oldalán érhető el.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
