Mi más is tündökölhetne 2023 egyik legszebb asztrofotóján, mint az az 50 ezer évente felénk járó üstökös, amely majd egy évig tartotta lázban a csillagászokat. Ráadásul három csóvát is növesztett, de hogy hogyan, az kiderül a cikkből.
A Magyar Asztrofotósok Egyesülete immár harmadik éve választja meg minden hónapban a legszebb hazai asztrofotót. Csodálkoztunk volna, ha a 2023-as év elején nem egy a C/2022 E3 (ZTF) jelzésű üstökösről készült fotó lett volna az egyik kiemelt kép. A kométa megjelenése ugyanis igazi szenzáció, hiszen utoljára 50 ezer évvel ezelőtt került Napunk közelébe, így a világsajtóban úgy adtak hírt róla, mint az üstökös, amelyet a neandervölgyi emberek is láthattak.
Az előrejelzések szerint akár szabad szemmel is meg lehetett volna figyelni, de végül erre nem volt lehetőség a kedvezőtlen égi körülmények miatt. Cserébe olyan gyönyörű képen nézhetjük meg, mint amilyen Majzik Lionelé, amelyet február hónap legszebb asztrofotójának választottak.
A felfedezés
A C/2022 E3 (ZTF) elnevezésű hosszú periódusú üstököst 2022. március 2-án fedezte fel Bryce Bolin és Frank Masci a Zwicky Transient Facility projekt alkalmazásában álló távcső segítségével. Az akkor 17,3 magnitúdó fényességű és 735 millió kilométerre járó „piszkos hógolyót” először kisbolygóként azonosították, később detektálták az objektumot körülvevő kómát (az üstökös magját körülvevő anyagfelhőt), így egyértelművé vált, hogy egy üstököst fedeztek fel.
A C/2022 E3 (ZTF) és a Mars
Az északi félgömb lakói igen szerencsés helyzetben voltak, mivel a legfényesebb időszakában annyira közel járt az égi pólushoz, hogy az éjszaka bármelyik szakaszában megfigyelhető volt, az ilyen üstökösöket pedig szaknyelven cirkumpoláris üstökösnek neveznek.
Az üstökös útja
A kométa már 2022 nyarán/őszén hozta az „elvárásokat”, szép porcsóvával lehetett megörökíteni, amit november végére kiegészített egy hosszú ioncsóvával is. A tavaly decemberi időjárás sajnos nem fogadta kegyeibe a hazai üstökösvadászokat, a január pedig még rosszabb lett, így hetekig nem adódott lehetőség az észlelésre. Eközben az üstökös töretlenül fényesedett, a 2023. január 12-i napközelségét (perihélium) követően egyre közelebb került a C/2022 E3 (ZTF) a Földünkhöz.
A rálátási szögünk is megváltozott, az üstökös január második felében egy úgynevezett „ellencsóvát” növesztett, vagyis három csóvát is láthattunk: két porcsóvát és egy ioncsóvát.
Az ellencsóva jelen esetben optikai csalódás volt, mivel azokban a napokban "legyezőszerűen" láttunk rá a porcsóvára. Az üstökös 2023. február 1-jén mintegy 42,5 millió kilométerre haladt el a bolygónktól, amely vándorútját is felgyorsította, napról napra rendkívül sebesen haladt az akkor kb. 5 magnitúdó fényességű üstökös.
Különleges együttállások
Február első felében, a távolodás ellenére elég jól tartotta a fényességét és a vékony ioncsóvája is gyönyörűen megmutatkozott még (az ellencsóva már nem látszódott). A gyors égi útjának köszönhetően több csillagképben is megfordult, így történhetett meg, hogy 2023. február 5-én a Capella mellett, február 6-án a C/2022 U2 (ATLAS)-üstökös mellett, majd február 11-én a Földről nézve a Mars mellett is elhaladt. Lionel igyekezett a ritka találkozó legszorosabb időszakát megörökíteni, amihez az iTelescope robottávcső-hálózat 10 cm-es ausztáliai telepítésű lencsés távcsövét használta. Érdekesség, hogy a képek feldolgozásnál nem csak az üstökös, hanem a Mars elmozdulásával is külön kellett foglalkoznia.
Vajon visszatér még?
A C/2022 E3 (ZTF) túlélte a napközelségét, de a számítások bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy az égitest örökre elhagyja a Naprendszerünket vagy millió évek múlva visszatérhet az Oort-felhőből.
