A vízimalmok is mindennapos látványnak számítottak a hegyi patakokon, ahogy a hajómalmok is nagyobb folyóinkon. Ma azonban, sajnos, már csak mutatóban találhatunk néhányat ezek közül.
1. Kotsy-vízimalom, Zalaszántó
A Kotsy-malom érdekessége, hogy a vízimalom kereke nem a házon kívül helyezkedik el, mint ahogy azt megszokhattuk, hanem az épületen belül
1876-ban még négy vízimalom volt a Zala megyei faluban. Ezek egyike a ma is álló Kotsy-malom, amely nevét egykori tulajdonosáról, Kotsy Nándorról kapta. Az épület helyén már a török időkben is vízimalom állt. A malomkereket a közelben eredő Kovácsi- patak vize hajtotta. Az épületben az 1950-es évektől már csak darálást végeztek. A meghajtást rövid ideig még egy felülcsapós vízikerék, később motorerő, még később villamos energia biztosította. 1960-ban aztán a darálás is megszűnt. A malom 2000-ben került a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába, és 2004 óta bemutatóhelyként funkcionál. A szépen felújított épületben a korabeli malomipari berendezések mellett működés közben láthatjuk a 390 cm átmérőjű, felülcsapott vízikereket is. Zalaszántó községe egyébként különösen szép környezetben fekszik, így érdemes túrázni is egyet, ha erre járunk. Itt, a Szántói-medencében találkozik a Keszthelyi-hegység a Déli-Bakonnyal, illetve a Balaton-felvidék bazaltvulkáni területével. A közelben emelkednek Rezi és Tátika várának romjai, és itt van Közép-Európa első buddhista szentélye, a zalaszántói sztúpa is. A térség 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Aktuális nyitvatartás és információ a Kotsy-vízimalomról ide kattintva érhető el.
2. Muzsaji vízimalom, Röjtökmuzsaj
A felújított épületben ma fogadó és múzeum működik
Az Ikva partján álló malom építésének pontos időpontját nem lehet tudni, de valamikor az 1670-80-as években épülhetett. A környék és a malom is Széchenyi György birtokában volt, és később is a Széchenyi család tulajdonában maradt. Birtokosa volt például Széchenyi Lajos, Széchenyi István bátyja is. A malom különlegessége, hogy az épületnek az a része, amelyet az Ikva áradásakor veszélyeztetett, másfél-két méter magas tölgyfacölöpökre épült. A cölöpöket úgy helyezték el, hogy a talajvíz teljesen ellepje azokat, így nem érintkeztek levegővel, és a meszes vízben megkövesedtek. A kétszintes épületben egykor két, hatméteres átmérőjű malomkerék hajtott meg két malomkövet. Ezek egyike őrölte a kenyérgabonát, a másik takarmányt darált. Később a malmot gőzgéppel szerelték fel, és a malomkövek helyett már a modernebb hengerszék végezte az őrlést. A malomban 1951-ig őröltek lisztet, később még egy ideig darálást végeztek. A szépen felújított épületben ma fogadó és múzeum működik. Bemutató őrlést is tartanak, sőt, kérésre a megőrölt tönkölybúzából és rozsból friss kenyeret is sütnek. A Sopron közelében fekvő Röjtökmuzsaj nemcsak malmáról és kastélyáról híres, de ismert Mária-kegyhely is egyben. Bővebb információ ide kattintva.
3. Szent Miklós-patakmalom, Mohács
Európa egyetlen, ismert, működőképes, emberi erővel hajtott taposómalma
A Csele-patak neve a magyar történelem egy tragikus eseményével forrt össze; a korabeli írások szerint a mohácsi csata után itt, a megáradt patakban lelte halálát II. Lajos király. A kis vízfolyáson egykor több malom is működött, amelyekről az első írásos emlékek 1331-ből származnak. Az 1591-es török adóösszeírás négy patakmalmot említ, köztük a Szent Miklós-malom elődjét is. A szépen felújított épület 1721-ben már állt, mai formáját az 1930-as években nyerte el. Ekkor egy zárt kerékházat építettek a malomház oldalához, és innentől fogva a patak az épület belsején folyt keresztül, így hajtva meg a vízikereket. A felújított vízimalmot a látogatók működés közben tekinthetik meg, emellett egy őrlés- és malomtörténeti kiállítást is bejárhatnak. 2014-ben egy taposómalom is felépült, amely Európa egyetlen működőképes, emberi erővel hajtott malomberendezése. A malom szomszédságában még egy ipartörténeti emlék, egy mészégető kemence is látható. Az 1920-ból származó kemence eredetileg a mohácsi pályaudvar mellett állt, ahol a század közepéig működött. Évtizedeken át tartó pusztulás után a helyi városvédő egyesület kezdeményezésére telepítették át a kemencét mai helyére, a patakmalom mellé. Bővebb információ ide kattintva.
4. Ráckevei hajómalom, Ráckeve
Hajó és malom is egyben
Ráckeve központjában a Ráckevei-Duna-ágon egy különös építmény ringatózik a vízen. Egy hajómalom, amely régen mindennapos látvány volt minden nagyobb folyónkon. Az Alföldön hagyományos vízimalommal nemigen találkozhatunk, hisz a folyók esése ehhez nem szolgáltatott elegendő energiát. A folyók sodrását viszont ki lehetett használni, csak a megfelelő szerkezetet kellett hozzá megépíteni. Ezek voltak a hajómalmok, amelyek a vízen úszva őröltek. A vízbe merült lapátkereket a folyó sodrása hajtotta meg. A hajómalom három fő részből állt: a házhajóból, a széles lapátkerékből és a kereket a másik oldalról tartó völgyhajóból. Tulajdonképpen úszó hajók voltak ezek, helyüket pedig a megfelelő hajtóerő elérése érdekében időről időre változtatták.
Hazánkban a 13. századtól kezdve működtek hajómalmok, s a 17-18. században már olyan tömegben fordultak elő, hogy bizonyos helyeken a hajózást is akadályozták. Ráckevén 1728-ban öt hajómalom működött. 1914 után, a Kis-Duna-ág lezárását követően, a molnároknak az Öreg-Dunára kellett kijárni őrölni. Általában tavasszal, József-nap után vontatták ki a malmokat, majd november végén, András-nap környékén vontatták haza, a telelőbe azokat. A városi összefogással rekonstruált, működőképes hajómalmot az egyik utolsó épen maradt ráckevei hajómalom mintájára építették meg. Az építmény lelkét jelentő hengerszék különösen értékes, hisz az az eredeti Gyurcsik-malomé volt. A ráckevei hajómalom áprilistól október közepéig látogatható. Nyitvatartás és bővebb információ a hajómalomról ide kattintva érhető el.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. márciusi számában.
A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.
Kapcsolódó cikkeink:
Vízimalmok egykor és ma Magyarországon
Vízimalmok, az őrlés és a túlélés mesterei
