Ritka hun kori kerámiatöredékek és egy egyedülálló, avar kori kemence is előkerült egy Kecskeméten zajló építkezés régészeti feltárásakor.
A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai Kecskeméten, a Károly Róbert körúton, a tervezett buszforduló területén a 2015-ben végzett próbafeltárást követően néhány hete kezdték el a régészeti megfigyelést - írja az MTI.
Kovacsóczy Bernadett ásatásvezető régész kiemelte, ahogy a munkálatok során a különféle kisebb műhelyek nyomai, illetve a gabonatároló vermek alapján egy, a Kr. utáni 4-5. századból származó, késő szarmata kori településrészlet rajzolódik ki. A nagy mennyiségű leletanyagban néhány igen ritkának számító, a hun korra keltezhető, besimított díszű kerámia töredékei is előkerültek. Az egyik jó minőségű, finoman fényezett, gyors korongon készült kerámián vélhetően egy stilizált levél bekarcolt mintája látható.
A szarmata objektumok egy részét olyan homokréteg fedi, ami nagy mennyiségű hamut is tartalmaz. Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy a terület egy véletlen tűzvész áldozata lett, vagy pedig támadás következtében pusztult el. Annyi biztos csupán, hogy emberáldozatot követelt, hiszen ebből a rétegből szórványosan embercsontok is előkerültek.
Kovacsóczy Bernadett ásatásvezető egy állkapocscsontot mutat a késő szarmata objektumokból előkerült embercsontmaradványokból
Erre a homokra rétegződve egy késő avar kori, Kr. u. 8. századi településrészlet nyomait fedezték fel. Előkerült egy viszonylag nagy méretű, földbe mélyített épület, vastagon tapasztott padlóval. Szintén az avar kori falu részét képezi az a települési rétegsor, amit egy 10-12 alkalommal megújított kemence környékén sikerült megfigyelniük. A kemencén jól látható, hogy az elhasználódott tüzelőfelület körül rendszeresen elbontották a boltozatát, majd a törmeléket annak közvetlen közelében terítették szét.
A platni megépítését követően rendre újra kialakították a kemence búbját, így a használat során egyre vastagodott a tüzelőfelület, mígnem a hosszú évek során 1,5 méternyire növekedett. A kemence feltehetően a település elnéptelenedését követően rogyhatott össze, melyet aztán később befedett a futóhomok, amely a késő avar kor legvégén szinte ellehetetlenítette az életet a Duna-Tisza közén. Ez a homokréteg idővel mindent befedett a területen, így őrizve meg az itt élők felbecsülhetetlen értékű nyomait az utókor számára.
Kapcsolódó cikkeink:
Mesés házak és tornyok a puszták metropoliszában
Értékes régészeti leletek kerültek elő Füleken
A trójainál háromszor nagyobb várra bukkantak Erdélyben
