Az Eger mellett emelkedő 536 méter magas Nagy-Egedet a város „házi hegyének” is nevezik, hisz annyira közel van hozzá. Sokan kirándulnak itt, de kevesebben tudják, hogy a hegy tetején egy kápolna romjait rejti az erdő.
Az építmény nyomaira csak pár éve bukkantak rá a hegyen kanyargó tanösvény felújítása közben. A Kaptárkő Egyesület új táblákat tervezett, és amikor kutatásokat végeztek a hegy történetével kapcsolatban, Havasi Norbert, az egyesület elnöke különös feljegyzésekre bukkant. Egy egykori kápolna nyomaira, amelyről szinte semmit nem lehetett tudni.
Sem azt, hogy ki és mikor építtette, sem azt, hogy aztán miért tűnt el nyomtalanul.
A kápolna helyét mára visszavette a természet, falai ma már nem állnak, de egykori helyén kövekkel van teli az avar, és az épület alaprajza jól kivehető, és látszik, hogy nem is volt olyan kicsi ez az épület.
Mára ennyi maradt a kápolnából
A városból is jól látszott a hegyi kápolna
A kápolnával kapcsolatos első írásos emlék Barkóczy Ferenc püspök 1752-ben kelt támogató levele, amely a kápolna újjáépítéséről szól, és amelyből kiderült, hogy itt már korábban is állt egy kis templom. A hegyen remeték is éltek, akiknek emlékét földrajzi nevek is őrzik, a hegy tetején található Remete-barlang és a Remete-forrás. A kápolnáról korabeli ábrázolások is fennmaradtak, és ezek szerint az épületet a városból is jól lehetett látni.
Egy korabeli ábrázolás, amelyen jól látszik a Nagy-Eged tetején álló építmény
Forrás: Kaptárkő Kulturális és Természetvédelmi Egyesület
Az 1782 és 1785 közötti 1. katonai felmérés térképe szintén jelzi az épületet, de a térképen mellé írva az is szerepel, „rudera”, vagyis ekkor a kápolna már rom volt.
A nyomozás ezen a ponton újabb rejtélybe ütközött. Vajon mi az oka, hogy néhány évtized alatt magára maradt a kápolna, ahová egyébként előtte évente kétszer is körmenet indult az egri bazilikától?
Pompa és puritánság
1761-ben Barkóczy Ferencet esztergomi érsekké nevezték ki, az egri püspöki székben Eszterházy Károly követte őt, akinek a nevéhez sok más mellett az egri líceum alapítása is fűződik. Eszterházy rendkívül puritán életmódot folytatott, szigorúan betartotta a papokra vonatkozó szabályokat, és ezt a többi paptól is elvárta.
Elődje, Barkóczy Ferenc viszont kedvelte a barokk pompát, a fényűzést. A két magas rangú egyházi vezető többször is vitába keveredett, és eltérő szemléletük nemcsak elvi síkon, de a gyakorlatban is megmutatkozott. Eszterházy például 1762-ben elrendelte Barkóczy pompázatos felsőtárkányi nyári kastélyának lerombolását, ami szerinte túl hivalkodó volt.
De mi lehetett az oka annak, hogy a Nagy-Eged hegyi kápolnája is erre a sorsra jutott?
A nyomozások során egy különös esetre derült fény, amelynek köze lehet ehhez. 1766-ban egy férfi ruhába bújt nő szegődött az itt élő remete szolgálatába. Később ez kitudódott, a nőt elfogták és egy boszorkányperben elítélték.
Ezt követően a püspök áthelyezte a remetét, később pedig lebontatta a kápolnát. Annak berendezési tárgyait a város egy másik kápolnájába vitték, amely a hatvani temetőben áll. Az önkéntes kutatók itt több, a hegyi kápolnából származó tárgyat is megtaláltak, amelyek az érseki múzeumba kerültek.
A kápolnáról és a Nagy-Eged látnivalóiról még többet megtudhattok, ha bejárjátok a Nagy-Eged tansövényt. További részletek a Kaptárkő Kulturális és Természetvédelmi Egyesület oldalán.
A cikk 2022 szeptemberében jelent meg először.
