Megújult állandó kiállításokkal és érdekes időszaki tárlatokkal nyit újra augusztus 14-én a szegedi Móra Ferenc Múzeum. Az épület tetején egy különleges kilátót is létesítettek, ahonnan nemcsak a mai várost csodálhatjuk meg, de az 1870-es évekbeli Szegedet is megismerhetjük.
Az elmúlt időszakban a szegedieknek és az idelátogatóknak nélkülözniük kellett a város emblematikus intézményét, a Móra Ferenc Múzeumot. A felújítási munkák után augusztus 14-én, pénteken ünnepélyes keretek között nyitják meg újra a kapukat.
A múzeum természettudományi tárlata teljesen átalakult, az új kiállítás az Alföld és a Tisza árterének állat- és növényvilágát mutatja be. A preparátumok mellett Máté Bence természetfotós csaknem száz fényképét is láthatják majd az érdeklődők.
Szintén állandó kiállítás mutatja be a múzeum névadóját és egykori igazgatóját, Móra Ferencet. A látványos, az író műveit a középpontba helyező tárlat a természethez való meghitt viszonyán keresztül ábrázolja az író életútját és munkásságát.
A Móra Ferenc Múzeum főépülete mellett a vár és kőtár kiállítóhelye is megújult. A várban megismerhetjük az egykori vár és az árvíz történetét, Rózsa Sándor és a boszorkányok titkait.
Két új időszaki tárlattal is készül a Móra-múzeum. A díszteremben Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének történetét tárják a látogatók elé. A másik tárlat a Gábor Áron rézágyúja címet viseli és az 1848/1849-es szabadságharc székelyföldi hadjáratáról, az ágyúöntők és tüzérek munkájáról szól. A kiállítótérben más 1848-as ereklyék társaságában látható Gábor Áron egyetlen megmaradt rézágyúja is. Gábor Áron irányítása alatt hetven ágyút készítettek és szereltek fel Kézdivásárhelyen az erdélyi honvédsereg számára a forradalom és szabadságharc idején. A Szegedre érkezett ágyút 1906-ban találták meg vízvezeték-szerelés közben Kézdivásárhelyen, a Rudolf Kórház udvarán. Egykor ott működött a löveggyár, ahol az ágyúkat is öntötték. A tárgy az egyetlen megmaradt Gábor Áron-féle ágyú.
A múzeum tetején egy kilátót is létesítettek, ahonnan nemcsak a mai Szeged szépségeiben lehet gyönyörködni, hanem egy kronoszkóp segítségével, egy 3D-s animációban az 1870-es évek nyüzsgő szegedi belvárosa is megelevenedik, és olyan épületeket, építményeket is láthatunk, amelyek ma már nincsenek meg, mint például a szegedi vár vagy az egykori hajóhíd.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
