Aki Telkibánya felől a Tokaji (Zempléni)–hegység olyan vadregényes helyeit keresi fel egy körtúrával, mint a Hemzső-bérc, a Gyertyán-kúti-rét, vagy a Bohó-rét, áthalad az Ósva-völgyén is. Ott pedig országosan is egyedülálló földtani és ipartörténeti emlékeket fedezhet fel!
Az „aranygombos” Telkibányát, ahol még a templomtorony is színaranyból készült a helyi legendárium szerint, 1270-ben említi V. István adománylevele, a művelt bányákról pedig először 1341-ben van hír. Ettől kezdve aztán rohamos a fejlődés, s Telkibánya 1497-ben az ötödik helyet foglalja el a felső-magyarországi bányavárosok szövetségében. Ne feledjük, a híres felvidéki bányavárosok tették gazdaságilag erős hatalommá országunkat a középkorban: a 14. században Európa ezüst- és aranytermelésének nagy része a Magyar Királyságból származott. Szabad királyi városként Telkibánya is ebbe a különleges városszövetségbe tartozott, az itt kitermelt nemesfém egyharmada Körmöcbányára került a királyi pénzverdébe.
Bár jelenlegi arculata elmarad a felvidéki bányavárosok urbánus látványától, egy 1395-ben kelt írás falakkal körbevett városról beszél. Telkibánya Zsigmond király uralkodása alatt élte fénykorát. Az ekkor bekövetkezett technológiai újításoknak köszönhetően a sok felszíni bányamű, az ún. horpa helyett ekkor jött létre a Kánya-hegy oldalában vezető Aranyásók útja tanösvény által felfűzött bányarendszer, bányákkal, a vizet elvezető altárókkal, az ércőrlést végző Konczfalva máig látható romjaival. Az országosan is egyedi ipartörténeti emlékek közé tartozik a település déli oldalán található kőgát is.
Hazánk legrégebbi kőgátja
Ebben az aranykorban épült a vadregényes Ósva-völgyében az a víztározó, amelynek egyik gátja a mai napig látható.
Hazánk legrégebbi, vízduzzasztás céljából épült kőgátja ez a látványos, mohos kőfal a patak partján, amely egykoron, 50 m hosszú, 7,5 m magas, 1,5 vastag volt.
Sokat mesélő kőfal a patak partján
A hatalmas méretű gát nagy mennyiségű vizet tudott felfogni, így nyáron is biztosított volt a vízenergia az ércek őrlésére. A bányavárosok fejlődése töretlen volt egészen a 16. század közepéig. Ekkorra egyrészt egyre költségesebb lett a kitermelés, másrészt a tengerentúli ásványkincsek felfedezése hatalmas kihívást jelentett. Telkibányán újra és újra megindult a bányászkodás, de volumene folyamatosan csökkent. Maga a gát 1788-ban még bizonyítottan működött, sőt, a Telkibánya környéki bányászkodás második fénykorában is szerepet kapott: az 1825-ben létrehozott, hazánk első porcelán- és keménycserép manufaktúrájának megindulását követően mázőrlést is folytattak itt. A hangulatos patakvölgy az ásványgyűjtők körében is ismert, hiszen a duzzasztógátnál nagyon ritka mézopált találtak, amelyet kisebb mennyiségben szintén bányásztak. Bár opál sok van a világon, de ez a változat nagyon ritka, olyannyira, hogy Telkibányáról kapta a nevét is. A gátat az 1920-as években vitte el egy felhőszakadás.
A perlit titka
De van itt a völgyben más érdekes szikla is. A patak folyásirányával szemben, kicsit fentebb a Kutyaszorítónak nevezett perlit tornyokat, a falu szélén pedig az ún. Perlitfolyást találjuk a térkép szerint. Felvetődik a kérdés: mi is az a perlit. Ez sem feltétlenül csak a földtan után érdeklődők számára lehet izgalmas, ugyanis Magyarország igazi nagyhatalom a perlit kitermelését illetően.
A Kutyaszorítóban
A Tokaji-hegység hazánk egyik legváltozatosabb vulkáni területe, ahol 10–13 millió évvel ezelőtt főleg riolit, dácit és andezit, valamint ezek tufái kerültek a felszínre. Alapvetően szilícium-dioxidban (SiO2,), azaz kvarcban gazdag, sűrű és lassan folyó lávák ömlöttek itt a felszínre. Egyes helyeken a láva az akkor itt található tengerbe folyt közvetlenül, s emiatt annyira gyorsan dermedt meg, hogy a benne lévő anyagok véletlenszerű szerkezetben dermednek meg. Az ún. vulkáni üvegnek az egyik változata a perlit, amely hagymahéjszerűen egymásba ágyazódó repedései mentén fellazult, kézzel morzsolhatóvá vált. A falu szélén, a Cser-hegy oldalában található perlit előfordulást a múlt században rövid ideig bányászták is, a feltárás anyagából pedig telérszerűen megjelenő, viszonylag keményebb, riolitos perlit taréjok preparálódtak ki.
Perlitfolyás a falu első házai felett
Mind az egykori kőfejtő, mind fentebb a sziklák ma némán állnak őrt a patakvölgyben, illetve felette. A térképet böngészve azonban észrevehetjük, hogy a közeli Pálházán egy globálisan is jegyzett perlit bánya működik. Ez a kőzet ugyanis különleges tulajdonságokkal rendelkezik: a benn lévő víz ipari méretű hevítés hatására távozik a kőzetből, miközben lényegében felfújja azt annak akár tízszeresére is. Ennek köszönhetően széleskörűen használják a perlitet szigetelő anyagként, tűzvédelmi célokra, könnyűszerkezetek készítésére (pld. álmennyezet), ipari szűrőként.
Zakatol a Pálházi Állami Erdei Vasút szerelvénye
Aki eddig eljutott az ipartörténeti kutakodásban, az minden bizonnyal ellátogat a kisvasútjáról nevezetes Pálházára is, ahol egy kisebb múzeum is foglalkozik ezzel a különleges kőzettel. Hazánk legkisebb lélekszámú és legészakabbi városa azonban már egy másik történet.
A cikk 2021 októberében jelent meg először.
