Több Árpád-kori sírt, egy kardokkal eltemetett germán harcost és a kora vaskorból származó, földbe mélyített háznyomokat találtak Tatabányán. A leletekből egy kisebb kiállítás nyílhat a közeljövőben.
A most zárult feltárások decemberben kezdődtek Tatabánya Dózsakert városrészében. Pál Gabriella régész, a Tatabányai Múzeum igazgatója szerint a területen két vízfolyás találkozásánál egykor kiemelkedő, homokos dombhát terült el, mely mindig használatban volt. A leletek több évezredet ölelnek át, így kerülhetett például élelemtároló gödör egy sír mellé.
A legkésőbbi lelet egy feltehetően a 6. században élt germán férfi sírja. Lábai mellett egy-egy vaskard feküdt, melyeket sikerült egészben kiemelni. A sírból még kőberakásos ruha- vagy övdíszek kerültek elő.
Mellette egy ugyanolyan tájolású üres sírt tártak fel. A sírrablók félrevezetésére szolgáló módszer azonban itt nem járt sikerrel, a harcos hiányzó lábfejeit valószínűleg díszes lábbelije miatt vihették el egykor. Egymás közelében további 4-5 sírt találtak, amelyekből nem kerültek elő tárgyak, ezek egy Árpád-kori temetőhöz tartoztak az 1200–1300-as évekből.
A terület legrégebbi leletei a földbe mélyített házak nyomai a késő bronzkor-kora vaskor idejéből, i. e. 1000 környékéről.
Ha bebizonyosodik, hogy a nyomok kora vaskoriak, akkor itt helyezkedhetett el az a település, amely ahhoz a temetőhöz köthető, melyet korábban a Dózsakert városrész elején feltártak. A leletanyagot a Tatabányai Múzeumban tisztítás és rendszerezés után tudományosan feldolgozzák, majd az intézmény tervei szerint a leletekből egy kisebb kiállítást rendeznek.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
