Jókora pelikánt kaptak lencsevégre Maroslelén. December óta kószál a környéken, több helyen is látták, a szakemberek szerint nem kell aggódni érte.
„Az öcsém vette észre hazafelé jövet. Megdöbbent, mekkora madár ül a tetőn, mindjárt le is fotózta. Aztán, ahogy közel ért, még szemeztek is” – nyilatkozta Bozsó Boglárka a Délmagyarországnak. Boglárka a Facebookon megosztott néhány fotót a tetőgerincen üldögélő, jól megtermett madárról, amiről kiderült, hogy nem más, mint egy rózsás pelikán.
Mint írják, az elmúlt napokban többfelé észleltek ilyen nagy madarat Makó közelében, Apátfalván és Ferencszálláson is, valószínűleg ugyanazt a példányt. Tokody Béla, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád-Csanád megyei helyi csoportjának titkára azt mondta a napilapnak, néhány évente előfordul, hogy e faj egy-egy fiatal példánya elkóborol Magyarországig. A mostani kóborló „még tavaly decemberben, Nagylaknál bukkant fel először, aztán néhány hetet egy Arad melletti tónál töltött.” Azt is kiemelte, félteni nem kell, vastag tollazata megvédi a hidegtől, és élelmet is talál a környező vizekben. Várható, idővel vissza fog térni a Duna-delta vidékére, ahonnan jött.
A 19. századi folyószabályozási és vízrendezési munkálatok előtt hazánkban, az Alföld több pontján, de a Velencei-tónál és a Kis-Balatonnál is fészkeltek pelikánok. Napjainkban már csak a Duna-deltában és a Fekete-tenger partvidékének egyes részein él nagyobb populáció, de Afrikában és Ázsiában még mindig elterjedt fajnak számít.
A rózsás gödény vagy más nevén rózsás pelikán onnan kapta a nevét, hogy költési időszakban alapvetően fehér tollazata rózsaszínes árnyalatot kap. Édesvizű tavakban, nagy kiterjedésű mocsarakban és folyótorkolatokban él, ahol a fő tápláléka a hal. Egy nap alatt akár 2 kg halat is elfogyaszt, így nem csoda, hogy a halászok nem kedvelik. Ismertetőjegyei a fekete szárnyvégek, a begyén látható sárgás folt, a sárga torokzacskó, a piros szem, és a rózsaszín vagy piros úszóhártyás láb. Alapvetően társas madár, gyakran megfigyelhető, hogy V alakban repülnek a vizes élőhelyek felett. A hímek jelentősen nagyobb testűek, mint a tojók, akik alkalmanként 2-4 tojást raknak, és amelyek 29-30 nap után kelnek ki. A szülők felváltva nevelik a fiókákat, akik fejenként 75 kg halat is elfogyasztanak, mire elhagyják a fészket. Csendes állatok, csak a fiatalabb egyedek hallatják jellegzetes mély torokhangjukat. A rózsás pelikán európai léptékben is ritka és fokozottan védett faj, eszmei értéke 250 000 forint.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
