Láprétek szépséges növénye lett 2025-ben az Év Vadvirága, amelyet idén rendhagyó módon közönségszavazás helyett szakmai kuratórium választott meg.
A 7 tagú, szakemberekből álló kuratórium szinte egybehangzó szavazata alapján a 2025-ös évben az Év Vadvirága címet a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) nyerte el, adták hírül Facebook-oldalukon a szervezők.
Mint írják, ez az orchidea Európa jelentős részén megtalálható, elterjedési területe keletre keskeny sávban egészen Szibériáig húzódik, azonban mindenütt ritka és többnyire védett, veszélyeztetett faj.
Míg a nőszőfüvek egy része egymástól igen nehezen különíthető el, addig a mocsári nőszőfű nagy méretű, lilásan erezett és tompa csúcsú mézajkának köszönhetően nem keverhető össze semelyik másik fajjal sem.
A növény felismerését élőhelye is segíti, ugyanis a többi nőszőfűfajunktól eltérően kiszáradó lápréteken, nedves pionír felszíneken fordul elő, kiemelve a posztban, hogy éppen emiatt lett az év vadvirága, ugyanis ezek az élőhelyek a klímaváltozás és a helytelen tájhasználat miatt drasztikusan szorulnak vissza és alakulnak át szárazabb társulásokká, a mocsári nőszőfű és más lápréti fajok eltűnését eredményezve.
A mocsári nőszőfű Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Jellemzően forráslápokban, lápréteken, magassásosokban és szivárgó vizű területeken fordul elő. Azonban a faj számára otthont adó homokhátságon, további hegylábi és homokterületeinken a talajvíz süllyedése miatt ezek az élőhelyek mindinkább eltűnőben vannak – írták a közleményben, ezzel is hangsúlyozva, céljuk, hogy a mocsári nőszőfű példáján keresztül rávilágítsanak a vízmegtartás táji léptékű fontosságára.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
