A Dabas melletti Szent Jakab sétányon cölöpökre épített pallón járunk, időnként fahidakon kelünk át, kis szigetek kerülnek utunkba, és egy kilátótoronyból is rácsodálkozhatunk a vízfolyásoktól szabdalta tájra. Még a kevésbé látványos téli, szürke időszakban is fantasztikus hangulata van az ott töltött időnek, egyszerre megnyugtató és feltöltő. Végigsétáltunk Magyarország egyik leghosszabb „cölöpjárdáján”, és első látásra beleszerettünk a ligetes-fás, lápfoltos vidékbe.
Aki szeretne egy könnyű, pár órás sétát tenni egy olyan vidéken, ahol a természet mindig ellenállhatatlan arcát mutatja, plusz gyereket, esetleg kutyát is vinne magával, annak a Szent Jakab sétány kiváló választás lehet. Ha valakinek bejött a váci Ártéri tanösvény fantasy filmekbe illő hangulata, annak ez is tetszeni fog, főleg úgy, hogy itt még a pallók is remek állapotban vannak.
A sétány egyik fahídja az Ezerkilencszáznyolcvankilencesek szigetére visz
A Dabas Sári településrészén található kirándulóhelyet több dolog is különlegessé teszi. Egyrészt, tényleg egyedi tájon járunk. A közel két kilométeres, cölöpökön álló fapallós sétányt a Duna–Tisza-csatorna és Duna-völgyi-főcsatorna találkozásánál építették ki, amelyet sekély vizű csatornák szelnek keresztül-kasul.
Madártávlatból a Dabas környéki turjános
Másrészt a sétaút az Esztergomból Máriagyűdre vezető Magyar zarándokút része, és egyben tanösvényként is funkcionál. Nem utolsósorban pedig könnyű bejárhatósága miatt ideális gyerek- és kutyabarát terep. A sétány elején egy klassz játszótér is várja a kisebbeket, de ezt érdemes a tanösvény utánra hagyni, mert órákra ottragadhatunk a gyerkőcökkel.
A Magyar zarándokút Esztergomtól Máriagyűdig a hazai szent helyeket fűzi egybe. Teljes hossza mintegy 431 kilométer, mely többnyire földutakon és turistaösvényeken keresztül átvezet a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon és a Mecseken.
A sétány kezdetén találjuk, a vándorok, zarándokok védőszentjének, Szent Jakabnak a szobrát, amely a spanyol El Camino végállomásán, Santiago de Compostelában készült, és ott is szentelte fel a helyi érsek, majd ezután került 2014-ben a tanösvény átadásakor Dabasra.
A sétány bejáratával szemben találjuk Szent Jakab szobrát, mellette a kis parkban játszótér várja a gyerekeket
Ahogy a pallósoron haladunk, egyre érdekesebbé válik a változó vízborítású terület. A mocsaras-fás-bokros vidékből nyugalom árad, felesleges, ember keltette zaj sehol, csak a végtelen csend. Jól esik bandukolni a tél végi szürke délutánban.
A cölöpökre épült útvonalat sétálóhidak kötik össze.
A Szent Jakab sétány a kilátóból nézve
Az Ezerkilencszáznyolcvankilencesek szigeténél a környék leggyakoribb fafajairól készült ismertető táblát találunk. És miért pont ezerkilencszáznyolcvankilencesek lett a neve ennek a szigetecskének? Mert Dabas 1989-ben kapott városi rangot, és a tanösvény átadásának évében, 2014-ben ünnepelte várossá válásának 25. évfordulóját.
A sétány különlegessége, hogy cölöpökre épüt, és egy tökéletes körpanorámát biztosító kilátóba is felmehetünk az út során
Nagyjából félúton, egy másik kis szigethez érkezünk. Közepén kétszintes fakilátó áll, amelynek tetejére rövid, de meredek lépcsősor vezet fel. A nem túl magas toronyból pompás körpanoráma tárul a környékre.
A pallósor és a fahidak időszakos vizeken ívelnek át. A tanösvény útvonala egy kétszintes kilátóhoz is elvezet
A cölöpökön álló pallósor végén kiérünk a dabasi árapasztó csatorna partjára, ahol elsétálhatunk a csatornán átívelő tetszetős fahídig, illetve a Sári-zsilipig. Innen érdemes visszafordulni, és az Újszülöttek ligete mellett elhaladva érkezni meg a sétány bejáratához. A liget érdekessége, hogy 2001 óta erre a területre minden dabasi újszülöttnek ültetnek egy fát.
A sétány kivezet a dabasi árapasztó csatornához, amelyen egy hangulatos fahidat találunk
Az egész séta nem több két kilométernél, de simán fél napot el lehet tölteni itt nézelődéssel. Egész évben szabadon látogatható. Sajátos hangulatát adja a cölöpökön álló pallórendszer, amely hol fák-bokrok között, hol kis tavak, tocsogók mentén kanyarog, hol pedig lápos, mocsaras részek fölött vezet át.
Minden évszakban üdítő élmény végigmenni rajta, mert szépen el lehet merengni a tájon, ám tavasztól őszig akár több órás relaxálásra és feltöltődős piknikezésre is kiváló hely.
A nádasok és sekély vízfolyások együttese különleges lápi hangulatot adnak a kirándulóhelynek
A cikk 2023 februárjában jelent meg először.
Dabas-Sári autóval az M5-ösön könnyen elérhető. Az autópályáról Inárcs felé térjünk le, majd Dabasra érkezve a település Sári nevű része felé vegyük az irányt, és a Láp utcát kell keresni. Ingyenes parkolót a Szent Jakab sétány előtt találunk.
Autóbusszal a Népligettől induló 626-os járattal érdemes elindulni (leszállás a Dabas-Sári okmányhivatalnál). Innen kb. 600 métert kell sétálnunk a tanösvény bejáratáig.
Az Alföldön a vizenyős, süppedékes, nehezen járható növényzetet nevezik turjánosnak, amelyről az egész vidék a nevét kapta. A turjánvidék – mint földrajzi egység – 80 km hosszan, de csak néhány km szélességben húzódik végig a Duna–Tisza közi Homokhátság és a Duna-völgy találkozásánál. A terület Alsónémedi, Ócsa, Inárcs, Kakucs, Újhartyán, Dabas, Táborfalva és Tatárszentgyörgy községhatáraira terjed ki. Duna–Tisza közének mélyebben fekvő medencéiben régen hatalmas vizenyős, mocsaras, lápos terület húzódott, ahol láperdők és láprétek váltakoztak egymással. A 19. századi vízrendezések nyomán azonban a hajdani turjánvidéknek ma már csak kis foltjai maradtak meg. Ezek egyikét őrzi a Dabasi-turjános Természetvédelmi Terület. A Dabas melletti védett területen lévő mocsárszemek (a homokbuckák közötti mélyedésekben kialakult nyirkos teknők, laposok) és a turján (ez az ingoványos, mélyen fekvő rét) a pusztulóban lévő alföldi ősi láperdők egykori képét idézi. A másik jelentős lápos maradványfolt az Ócsai-turjános, amely az Ócsai Tájvédelmi Körzet része.
