Neve és földrajzi adottsága már önmagában kíváncsiságot ébresztenek, a hozzá kapcsolódó spirituális nézet, illetve barlangjai pedig még érdekesebbé teszik ezt a pilisi bércet.
Távolról nézve talán nem egy feltűnő jelenség, de ez a Csobánkától nyugatra fekvő mindössze 410 méter magas hegykúp már csak a különös neve miatt is egyedinek számít. Bár a Ziribár tetejére jelzett turistaút nem vezet, ennek ellenére egyre többen kezdik felfedezni ezt a pilisi magaslatot, amit a hit és a panoráma közösen tettek kultikus hellyé.
A Ziribár-hegy nyugat felől nézve
A közelmúltban számos pilisi hegy kapott kitüntető figyelmet a hegység történelem-, illetve önjelölt misztériumkutatók részéről. Ezek közé tartozik a Ziribár-hegy is, ami alapvetően a keleties hangzású nevével keltette fel a néprajzkutatók, a nyelvészek, valamint az „elveszett” történelem keresőinek érdeklődését. Ami bizonyos, hogy a magyar nyelv számára idegennek ható földrajzi név eredete máig nem tisztázott. A sumerológusok egybehangzó véleménye szerint a „ziribár” szó hegyszorost, ébredő fényt, újjászületést, stb. jelent, ami szerintük a hegy földrajzi adottságára utal: a téli napforduló idején a Pilis hegy felől nézve a Nap a Ziribár-nyereg felett bukkan elő, illetve a hegycsúcs felett vonul el.
A pilisszántói Boldogasszony-kápolnát a Ziribár irányába tájolták
Ez a fizikai tény ihlette meg Pilisszántó határában, a Pilis hegy lábánál álló Boldogasszony-kápolnát, amit a híres építész, Makovecz Imre tervezett. Az azóta zarándokhellyé avanzsált szentélyt úgy alkották meg, hogy december 21-én a Hosszú-hegy és a Ziribár-hegy között felkelő Nap első sugarai megvilágítsák a kápolna Mária-szobrát.
A kápolna belsejében
A Ziribár név fénnyel kapcsolatos hívői úgy vélik, hogy az ő elméletüket erősíti az a megállapítás is, miszerint a téli napforduló idején a hegytetőn állva látványos napfelkeltében lehet részünk, ahogy a szomszédos kevélyek „púpjai” között fel kel a Nap.
Akárhogy is van, egy bizonyos. Aki felkapaszkodik erre a magaslatra, annak napforduló nélkül is látványos panorámában lesz része. A Ziribár déli oldalán felhágó jelzés nélküli ösvényéről – az erdős hegyhátat felszakító sziklagyepes részeken – elsősorban a déli és nyugati távlatokat élvezhetjük, benne a közeli Garancs kopár platójával, a budai hegyek fenséges vonulatával, és két hegységet elválasztó vékony medence szántóföldekkel tarkított síkjára. A csúcson főként kelet felé tekinthetünk szét, egyedi perspektívából szemlélve a híres-neves Oszoly-csúcs és a szomszédos Csúcs-hegy sziklaszirtes ormait, valamint az alattuk megbúvó Csobánka házait. Rálátunk továbbá a Pilis déli bástyáját jelentő Kevélyek markáns púpjaira is, melyek innen nézve szinte egybeolvadnak.
Rálátással az Oszoly-csúcsra és Csobánkára a Ziribár tetejéről
A Ziribár tetején találjuk a heggyel azonos nevű barlangot, de ettől a függőleges sziklaüregtől sokkal látványosabb képződményeket is láthatunk a déli hegylábnál. Ezekhez a barlangokhoz egyébként jelzet ösvényen érhetünk el, amely az Országos Kéktúra Csobánkai-nyerget és Pilisszentkeresztet összekötő szakaszáról ágazik le. Egyébként célszer a Ziribár csúcsának meghódítását is ezen a barlangjelzésen kezdeni, majd a barlangokat követően északi irányba követni a jelzetlen ösvényt egészen a hegytetőig.
Dinó-rejtek (Kiss Péter-barlang)
A Dinó-rejteket csak kívülről szemlélhetjük
Azt is gondolhatnánk, hogy a barlang elnevezése dinoszaurusz-maradványokra utal, holott a feltárások során ilyesmi innen nem került elő. A hárshegyi homokkő és dachsteini mészkő határán kialakult hévizes eredetű barlang nagy részét 2015 óta tárták fel. Az új részt felfedező kutatók a barlangot Kiss Péter-barlangnak nevezték el, a tragikus sorsú hegymászóra emlékezve. Korábban csupán a jelentéktelennek hitt, mindössze 40 méteres szűk sziklaüreg napjainkban történt feltárásoknak köszönhetően immáron 845 méter hosszú és 115 m mély. A barlang egyik érdekessége, hogy benne tanulmányozható a homokkőnek a mészkőre történő rátelepülése. A mészkőfelszín ugyanis nem sík, hanem vélhetően egy trópusi kúpkarsztos felszínt alkotott, amikor a homokkő rárakódott. Így a kőzethatár itt rendkívül bonyolult felületként jelenik meg. Természetesen az engedéllyel járható veszélyes üregrendszer le van zárva, így a kiránduló csupán kívülről szemlélheti a felszínre szakadt járatot.
Macska-barlang
A Dinó-rejtektől alig pár lépésre található egy sokkal több felfedezőélményt tartogató barlangüreg. Ez a Macska-barlang, melynek tekintélyes méretű szádája esős időszakokban víznyelőként funkcionál. Készítsük elő a fejlámpáinkat, és óvatosan ereszkedjünk be a bejárati terem sziklái közé. Ha jobbra megkerüljük a nagy cseppkődombot, megérkezünk a Lóczy-terembe. Itt egy állócseppkő magasodik, a mennyezeten pedig kis függőcseppkövek ezrei figyelhetők meg.
A Macska-barlangba be is mehetünk
Hasonlóan a Dinó-rejtekhez, ennek a barlangnak is az adja az érdekességét, hogy a mészkő- és a homokkőrétegek határán alakult ki a feltörő termálvizek oldó hatására. A felszínt egyre mélyítő patak vize utat talált ezeken a járatokon át a hegy gyomrába, ezért ma a Macska-barlang időszakos víznyelőbarlangként működik. Az ide levezető ösvény időszakosan patakmederré változik: hóolvadáskor, nagyobb esők során összegyűlő víz vízesésszerűen ömlik be a barlang feletti sziklafal tetejéről a barlangba.
Figyelem! A denevérek téli és nyári szálláshelyként is használják a barlangot, ne zavarjuk őket!
Akár a napkultusztól vagy a csodás panorámának ígéretétől vezérelve látogatunk el a Ziribár-hegyre, ne hagyjuk ki a barlangok által nyújtott sziklaélményeket. Ezt a túrát legegyszerűbben a Csobánkai-nyeregből (ahol le is lehet parkolni) indulva járhatjuk be, oda-vissza mindösszesen 5 kilométer sétával.
A cikk először 2023 júliusában jelent meg.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
