Tudtad, hogy van a fővárosban egy hely, amely úgy néz ki, mintha kikanyarítottak volna egy darabot a Kis-Balaton legvadregényesebb részéből? Leheletnyi Tüskevár. Nádas-fás-virágos-madárzajos vízi dzsungel a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágon. Körbeeveztük, és megismerkedtünk a Molnár-sziget szépségeivel.
A Gubacsi híd közelében található Kolonics György Vízisport Központtól indultunk a kölcsönzött kajakkal, hogy leevezzünk a Molnár-szigetig, majd ott a vadregényes kis mellékágon megkerülve a szigetet, visszatérjünk a kiindulási pontunkhoz.
A kifejezetten evezősöknek készült stégről ideális a vízre szállás, és a kikötés is.
Az ötlet, hogy megnézzük ezt az érdekes dunai szigetet, sőt mi több, körbeevezzük, még tavaly nyáron vetődött fel, amikor a csepeli Duna-part leghangulatosabb szakaszát, a Kolonics György sétányt jártuk végig. A sétánnyal szemben húzódik ugyanis a tavasszal és nyáron hívogatóan zöld lombruhába burkolózott, már Soroksárhoz tartozó Molnár-sziget.
A folyó partján látványos ártéri fák sora húzódik, melyet itt-ott szakítanak meg horgászstégek, csónakházak
A lassú áramlású Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágon lefele evezve elhaladtunk a sétány jellegzetes pontjai mellett: a csepeli lakótelep, a Daru-domb, játszótér, komp és a vízisport-egyesületek épületei ismerősen köszöntek vissza a korábbi csepeli Duna-parti sétánk emlékei közül.
A Csepeli Kajak-Kenu Egyesület bázisa, a Kolonics György sétány mentén
Gyönyörű, napsütéses időben lapátoljuk a vizet. A Duna békés, nyugodt. Mindkét partot nádasok, ártéri fák szegélyezik. A füzek úgy csüngnek a folyó mentén, mintha hosszú, lelógó ágaikkal muszáj lenne csiklandozniuk a vizet.
Budapest legfiatalabb kerülete, Soroksár nyugati oldalán helyezkedik el; keleti és nyugati irányból egyaránt a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág határolja (RSD), a keleti oldalon a kerület beépített területei, nyugat felől pedig Csepel található. A RSD egyik legnagyobb szigete, mely nevét az egykor soroksári vizeken őrlő hajómalmokról kapta. A molnár-szigeti hajómalmokba a gabonát, főként rozst, a soroksári sváb parasztok hozták, majd a kenyeret innen csónakokon szállították a fővárosba. Mára sajnos a szigeten egyetlen malom sem maradt fent. Az RSD részeként, illetve különleges növény- és állatvilága miatt védett Natura 2000-es terület.
Meglepően hamar, mintegy 4,5–5 km kajakozás után érjük el a sziget déli csúcsát, ahol ráfordulunk a mellékágra. Ha szeretnénk frissítésként egy kis pihenővel megszakítani az evezést, a szigetcsúcstól nem messze, a soroksári oldalon az Arany Terasz előtti stégnél kiköthetünk.
Kikötési lehetőség és vízi "büfé" a soroksári Duna-parton
És a sziget alig 2 km hosszú mellékágában elkezdődik az igazi vízi vadregény, a kis-balatoni hangulat. A fák, nádasok, gyékényesek olyan sűrűn nőnek, hogy a part sem látszik tőlük. Helyenként vízitök és tavirózsa borítja a nádas szélét, hatalmas rózsaszín virágai világítanak a napsütésben.
A Molnár-sziget mellékágában közel állóvízben evezhetünk
A nádas szélén több helyen is tavirózsa virít
A sima tükrű vízen szinte siklunk a kajakkal. A nap magasan áll, a mozdulatlan levegő még őrzi a délelőtti hőséget. Hirtelen apró háborgás támad a nád közt, nádirigó röppen föl, messze hallatszik rekedtes, karrogó éneke. A part közelségében kiskacsákkal, hattyúkkal találkozunk. A szülők figyelik a sebességünket, nehogy közel merészkedjünk a kicsikhez.
Hattyúmama fiókáival
Mivel errefelé talán kevesebben járnak, a vízimadarak teljes nyugalomban vehették birtokba a területet. Szárcsa, vízityúk úszik át előttünk alig két méterre, a partról szürke gém figyeli hajónkat, hirtelen elrepül, majd kecsesen, néma szárnyakkal kissé távolabb újra leszáll. A szomszédos uszadékfán teknősök sütkéreznek, ha úgy érzik, túl közel kerültünk hozzájuk, becsobbannak a vízbe.
Vízinövények sűrűjében szárcsa figyel
A háborítatlan mellékág szélessége 20–50 méter között változik, a víz mélysége 0,5–2 méter közötti. Lapátjaink – a jelenlegi alacsonyabb vízállásnak köszönhetően – többször érintették a meder alját. A mellékág vízminőségét erősen befolyásolja a szennyvizet és jelentős mennyiségű hordalékot szállító Gyáli-patak, illetve a dél-pesti szennyvíztisztítóból bevezetett tisztított szennyvíz.
A Meder utcai híd után szépen virágzó kolokánmező fogad bennünket. Erről a mutatós vízinövényről az interneten többféle vélemény kering.
Virágzó kolokánmező
Van, ahol invazív növényként említik, pedig a kolokán (Stratiotes aloides) Magyarországon őshonos vízinövény, mely a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatai és a korábbi szakirodalmak alapján a Ráckevei (Soroksári)-Duna vízterében szórványosan előfordul – tudtuk meg a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől.
A kolokán a lassan áramló, álló vizek mélyvízi úszó, legyökerező hínárvegetációjának faja. A faj a vízminőségre érzékeny, a tápanyagokban feldúsult eutróf, szennyezett vizekből kipusztul. Magyarországon gyakran tápanyagszegény láposodó vizekben alkot állományokat. A kolokán megjelenése és esetleges szaporodása természetvédelmi szempontból kifejezetten kedvező a víztestben. A Molnár-szigeti mellékág része a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (HUDI20042) kiemelt jelentőségű természet megőrzési területnek. A Natura 2000 hálózatba tartozó területen megvédendő jelölő élőhely a tápanyaggazdag és tápanyagszegény víztestek hínárnövényzete is. Az úszó hínárt alkotó vízinövényzet eltávolítása ebben az esetben a megvédendő jelölő élőhelyet károsítja. A szakemberek úgy vélik, a turisztikai hasznosítás fenntartása és a Natura 2000 jelölő élőhely megőrzése érdekében természetvédelmi szempontból szabályozni szükséges a lebegő, legyökerező hínárnövényzet eltávolításának helyét és mértékét.
Nehéz otthagyni ezt az elbűvölő kis ágat: klassz élvezni a hajó ringását, ahogy madarak dalolnak körös-körül, és nézni a kék égen elvonuló bárányfelhőket.
A Molnár-sziget látványos mellékágán, nézelődéssel, csordogálással elnyújtva is fél óra alatt át lehet jutni.
Az északi szigetcsúcsnál ismét csatlakozunk a Duna csepeli ágához, és lendületes evezőcsapásokkal kb. egy óra alatt visszaérünk a kiindulópontunkhoz, a Kolonics György Vízisport Központhoz.
Ráckevei (Soroksári)-Duna a Gubacsi hídról
Az evezős körtúránk a Gubacsi hídtól a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágon a Molnár-sziget megkerülésével vissza a kiindulópontig 9,5 km lett. A folyó lassú sodrása és a sziget mellékágának szinte állóvize könnyűvé teszi a túrát. Mindenkinek ajánljuk, aki szereti az igazán látványos és vadregényes helyszíneket, akár kezdőknek is, mert komoly technikai és vízitúrás tapasztalatot, felkészültséget nem igényel.
A Molnár-sziget mellékágának vadregényességéhez és nyugis hangulatához kétség sem férhet
Jó tanács: ne középen, hanem valamelyik parthoz közelebb evezzünk, ott kisebb a sodrás, viszont figyeljünk a part menti horgászokra, nehogy belegabalyodjunk a horgászzsinórokba! A túra kényelmesen, 4 óra alatt teljesíthető. Garantált, hogy a végén jóleső érzéssel és maradandó élményekkel telve szállunk ki a partra.
Tömegközlekedéssel a H6-os HÉV-vel, vagy a 23-as busszal Pesterzsébet felső megállóig. A 151-es, 123-as, 35, 36-os busszal Papírgyár megállóig. A hévmegállótól kb. 1 kilométert kell gyalogolnunk. A Helsinki úton megyünk a Csepeli átjáróig, ott jobbra fordulva átmegyünk a Gubacsi híd túloldalára. A híd lábánál balra a Duna partján találjuk a Kolonics György Vízisport Központot, ahol kajakot és kenut is kölcsönözhetünk. De Csepelre remek kerékpárút is vezet.
Térkép: Bába Imre
A cikk először 2022 júniusában jelent meg.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
