Mint egy parányi giliszta, vagy egy miniangolna, olyan a Kerkából kifogott kis élőlény, amelynek különlegességét jól mutatja, hogy természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
A fokozottan védett Vladykov-ingola (Eudontomyzon vladykovi) egy picike példánya került a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberinek hálójába a Kerka folyóból. A faj maximálisan 20-22 centiméteres testhosszat érhet el, s bár halnak tűnik, valójában nem az.
Az ingolák legegyszerűbb felépítésű gerincesek közé tartoznak, kifejlett korukban jellegzetes kör keresztmetszetű szájuk alapján könnyen azonosíthatóak. Élő fosszíliának is tartják őket, mert 360 millió évvel ezelőtt élt őseik pontosan olyanok, mint a maiak, szinte semmit nem változtak az évmilliók során. Az ingolákat korábban a körszájúakhoz sorolták, de újabban külön rendszertani egységként tartják őket számon.
Meglepő, de a csontos halakkal csak távoli rokonságban állnak, ezt sajátos fejlődésmenetük is alátámasztja. „Az ingolalárvák fejlődésük során számos átalakuláson esnek át. A lárvák 3-4 évig magukat az üledékbe fúrva élnek és szerves törmelékkel táplálkoznak. A kutatók úgy vélik, hogy a kifejlett állatok már egyáltalán nem táplálkoznak, csupán felhalmozott tartalékaikból élnek, ívás után pedig elpusztulnak” – írja Cozma Nastasia Julianna a BfNPI közösségi oldalán.
Ma mintegy 40 ingola fajról tudunk, nálunk három faj, a dunai, a tiszai és a Vladykov-ingola él.
A Vladykov-ingola 2021-ben is előkerült, akkor is a közelből, a Kerka egyik mellékvizéből és a Murából.
