Se nem lepke, se nem szitakötő, de mindkét csoportra hasonlít. A fokozottan védett keleti rablópillét nem csupán különleges kinézete teszi egyedivé.
A keleti rablópille (Libelloides macaronius) Magyarországon a Dunántúli-, és Északi-középhegységek délies száraz, és a félszáraz sziklagyepein, valamint az Alpokalja száraz dombvonulatain fordul elő. Hazánkban a síkvidéki előfordulását csupán egy nemrégiben felfedezett Békés megyei területen észlelték. A faj váratlan feltűnéséről ez alkalommal a Fertő-Hanság Nemzeti Park adott hírt, miszerint a Mosoni-síkon, Hegyeshalom közelében több száz egyedből álló populációt jelentett egy gazdálkodó.
Egy korábban szántóföldi hasznosítású, mindössze hat éve gyepesített kaszáló területen bukkantak fel a különös küllemű rovarok.
A rovarok osztályába és a recésszárnyúak rendjébe tartozó keleti rablópille hatalmas összetett szemei a rovar teljes fejét két részre osztva uralják. Talán a furcsa, bagolyra emlékeztető kinézet miatt hívják angolszász területen bagolylégynek. A magyar neve egyike a legszebb és legtalálóbb rovarneveknek, mely ragadozó életmódjára utal. A szemek más szempontból is különösek, mert egy részük UV-fényre érzékeny. Ez teszi lehetővé a rovar számára a levegőben mozgó apró zsákmányállatok észrevételét.
A jól fejlett szárnyak, a rágó szájszervek és a hatalmas, különleges szemek tehát együtt teszik sikeres vadásszá a felnőtt rablópillét, ami elsősorban repülő rovarokat, főleg lepkéket hajkurász június-július tájékán a nappali órákban. Az univerzális fekete-sárga riasztó színkombináció feltehetően a felnőtt rovar védelmét szolgálja, amire kétségtelenül szüksége lehet, hiszen egy éhes madárnak kiváló uzsonnát biztosíthat egy ilyen nagytestű rovar. Az Európában szerte előforduló keleti rablópille eszmei értéke 100.000 Ft.
A nemzeti park munkatársai szerint a megtalált kisalföldi populáció feltehetően a területhez legközelebbi, légvonalban mintegy 30 kilométerre lévő Kis-Kárpátokhoz tartozó ismert lelőhely népességével áll kapcsolatban, illetve onnan származhatott.
