A napokban ismét hatalmas hulladékáradat érkezett az országba. A főleg műanyag palackokból álló uszadékot a vízügyi szakemberek megállították a Tiszán, a kiemelt hulladékot pedig a PET Kupa képzett folyómentői válogatták át, hogy ami arra alkalmas, újrahasznosításra kerülhessen. A probléma hosszú távú megoldása azonban még várat magára.
A szomorú jelenség nem újkeletű, sajnos minden áradással újra és újra megismétlődik. Ahogy a vízszint kicsit megemelkedik, az Ukrajnában és Romániában található illegális hullámtéri lerakók szemetét magukkal ragadják a folyók.
Kárelhárítás, megint
Ahogy korábban, az első jelek észlelésénél most is azonnal működésbe lendült a hazai kárelhárító gépezet. Február 6-án az ukrajnai Rahónál percenként 1-2, a magyarországi határon Tiszabecsnél percenként 30-40 úszó szervetlen hulladék érkezett, míg a Szamoson, Romániából percenként 60-80 hulladék érkezett. Ez utóbbi meglepő némileg, mert Romániában elméletileg jobb a hulladékgazdálkodási helyzet, mint Ukrajnában.
A vízügyi szakemberek folyamatos munkával, napokon át dolgoztak azon, hogy megvédjék a folyó alsó szakaszait. Egymáshoz kapcsolt uszályokkal kiterelték a főleg műanyag palackokból álló, hömpölygő hulladékáradatot kisebb öblökbe, ahonnan ki lehetett azt emelni a partra. A hatalmas halmokból aztán a PET Kupa szakemberei kiválogatták azokat a hulladékokat, amelyek újrahasznosításra kerülhetnek.
Hétfő óta már nem érkezik újabb szemét, de bármikor újra megindulhat a műanyag palackok áradata. A Kárpátalján levő kamerák folyamatosan figyelik az vizet, és ha kell, azonnal visszaállítják a szemétgyűjtő gépláncot. Az utánpótlás pedig sajnos folyamatosan termelődik.
Alulról építkeznek
Hankó Gergely hulladékgazdálkodási szakértő, a PET Kupa oszlopos tagja úgy látja, a probléma egyik forrásvidékén a helyzet egyelőre nem változik. „Ahhoz, hogy ez megtörténjen, komplett térségekben kellene a hulladékgazdálkodást kiépíteni, ami komoly költségeket jelent, és ezt Kárpátalján jelenleg nem tudják előteremteni.”
A PET Kupa szakemberei, kárpátaljai partnereikkel azon dolgoznak, hogy alulról építkezve alakítsák ki a hulladékgazdálkodás rendszerét.
Szeretnék segíteni a Tisza forrásvidékén fekvő négy falu összefogását a hulladékszennyezés megelőzése érdekében és egy közös hulladékválogató helyszín létesítésében.
„Itt sokan óriási beruházásokban gondolkodnak, hogy majd sok településen együtt beindul a szelektív gyűjtés, a begyűjtés, de én úgy látom, hogy ez nem annyira kivitelezhető. Mi inkább az alulról építkezésben hiszünk, kisebb összefogásokban, mintaprojektekben. Ami ott, azokon a területeken beválik, azt érdemes továbbfejleszteni.”
Elégetik vagy kiviszik az erdőbe
„Kárpátalján közel száz településen nincs hulladékszállítás, tehát a lakosra van bízva, hogy a nála keletkező háztartási hulladékot elégeti, elássa, vagy kiviszi a folyópartra, az erdőbe. Aki szeretné a legkevésbé rosszat választani, az egyelőre azt tudja tenni, hogy nem vesz annyi túlcsomagolt terméket” – mondja Hankó Gergely.
A PET Kupa csapata az utóbbi években már egyre aktívabb Kárpátalján is, és sokrétű tevékenységüknek egyre nagyobb szeletét jelenti a szemléletformálás.
Többek között elindították az 5 ország 1 folyó (röviden 5in1) programot, amelyben a Tisza vízgyűjtő területén osztozó öt ország (Ukrajna, Románia, Szlovákia, Magyarország, Szerbia) iskolái, természetvédő társadalmi szervezetei vesznek részt.
Sikeres volt a „Folyómentő teherautót Bélának” – projekt, amelynek során egy kárpátaljai magyar vállalkozót, Francz Bélát segítették saját teherautóhoz jutni, aki maga is nagyon sokat tesz a Tisza megtisztításáért. A forrásvidéken naponta 10 köbméter hulladéktól mentesíti a folyót.
Palackok a vízben, de most joggal
A Hulladékmentes Tisza projekt keretében az idei év elején három GPS-jeladóval felszerelt PET palack is a vízbe került. A projekt célja, hogy megtudják, mekkora távolságot tesznek meg a palackok. A palackok útját itt lehet követni.
A PET Kupa kutatásának célja, hogy bebizonyítsák, a palackok egy része a folyók forrásvidékétől egészen a torkolatokig és az óceánokig úszik. Szeretnék bebizonyítani, hogy a tengerek és óceánok hulladékszennyezése nem csak a partokon élők felelőssége. Ez is egy olyan környezetvédelmi ügy, amiért mindannyian tehetünk. Mi is, akik távol a tengerpartokról, a szárazföldek belsejében élünk.
