Láss csodát az Alcsúti Arborétumban!

Éledezik a természet, virágok serege kezdi ontani illatát. Ilyenkor különösen érdemes hazánk arborétumait meglátogatni. A csodálatos, olykor messzi földről származó növényekkel büszkélkedő, zöldellő gyűjteményekben számtalan mesés látnivaló vár minket.

 

Szerző:
TM.hu - vadonleső.hu
Fotó:
Garancsi Kata
Gulyás Attila
2015. március 3.

Éledezik a természet, virágok serege kezdi ontani illatát. Ilyenkor különösen érdemes hazánk arborétumait meglátogatni. A csodálatos, olykor messzi földről származó növényekkel büszkélkedő, zöldellő gyűjteményekben számtalan mesés látnivaló vár minket.

 

Az Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja, melynek 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. Hazánk egyik legnagyobb klasszicista kastélyának mintegy 40 hektáros kiterjedésű tájképi kertje ma közel 540 fa- és cserjefajnak ad otthont. A legszebb és legidősebb növények között platánok, török mogyorók, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de a hárs-, a juhar-, a tölgy- és a gesztenyefajok gyűjteménye is jelentős.

 

Kimagasló értéket képvisel a 24 törzset nevelő óriás tuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró

és az etyeki utat szegélyező, azzal egyidős platánsor. A közeli Csaplári-erdőben él Magyarország

legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa. Az arborétum minden évszakban más-más arcát mutatja, a kora

tavasszal nyíló hatalmas hóvirágmező pedig egyedülálló az országban. Szent Iván-éj környékén, június

hónapban különleges látványosság a szentjánosbogártánc.

 

Irány Alcsút!
Az arborétum autó nélkül is könnyen elérhető a Bicske és Székesfehérvár között járó autóbuszok "Alcsútdoboz, Kastély" megállójából. A járatok Bicske vasútállomásán a Budapestről érkező vonatokhoz is csatlakoznak. Kerékpárral ugyancsak a bicskei vasútállomásról indulva, a Csákvári úton és Felcsúton át, egy kellemes, tíz kilométeres túrával érhető el az arborétum.
 

Telefon: +36 22 353 219
 

Web: alcsuti-arboretum.hu
 

E-mail: info@puskashotel.hu
 

Belépődíj: felnőtteknek 950 Ft,
 

kedvezményesen 600 Ft,

csoportos jegy (10 fő felett) 800 Ft/fő,

szakvezetés csoportoknak 9000 Ft/2 óra

 

 

 

A tavasz hírnöke: a hóvirág
A hóvirág (Galanthus nivalis) az Amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó növényünk, mely gyakran még hófoltok között virágzik, így a tavasz egyik hírnökeként tartják számon. Jellegzetes alakú, három külső, hosszabb és három belső, rövidebb lepellevélből álló, fehér színű bókoló virágaival februártól áprilisig találkozhatunk az üde- és nedves lomboserdőkben, középhegységi gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, patak- és folyómenti ligeterdőkben. Lombfakadás előtt virágzik, amikor még elegendő fény jut a talaj felszínére.


Májusban már termést érlel. A magok olajos függelékét a hangyák kedvelik, ezért előszeretettel gyűjtik és hurcolják el azokat, segítve ezzel a hóvirág terjedését. A hóvirág termésérlelés után visszahúzódik, majd a következő évben a hagymájában elraktározott tápanyagok segítségével hajt ki újra. Fontos tudnunk, hogy
hagymája és föld feletti részei nem ehetőek. A hagymájában termelődő anyag mérgező, ám a gyógyászatban gyermekbénulás és Alzheimer-kór kezelése során tapasztalták kedvező hatását.

 

Tudományos neve a görög gala (tej), anthos (virág) szavak összevonásából származik.
A hóvirágot Európa-szerte veszélyezteti a kereskedelmi célú gyűjtés, amely révén nemcsak a faj egyedei, hanem az élőhelyei is sérülnek. A hóvirág jellegzetes megjelenésű, ám az egy családba tartozó tavaszi tőzikével (Leucojum vernum) esetlegesen összekeverhető. A tavaszi tőzike lepellevelei közel egyforma méretűek, harang alakban összehajlók és csúcsuk zöldessárga vagy sárga. A hóvirág hazánkban nem őshonos rokonaival és kerti változataival - melyek a kereskedelemben is kaphatóak - parkokban és kertekben is találkozhatunk.

 

Védett, természetvédelmi értéke 10.000,-Ft. Közösségi jelentőségű (NATURA 2000) faj.

 
 

   

 



 

Cikkajánló