Múlt év decemberében adták át a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság legújabb bemutatóhelyét, a Szeleta Park Látogatóközpontot Miskolcon. Az épület előtt egy méretarányos gyapjas mamut fogadja a látogatókat, amiből már sejthető, hogy odabent egy kis időutazás is vár ránk.
A Szeleta Park Látogatóközpont a hazai nemzeti parkok ökoturisztikai bemutatóhelyei közül a legnagyobb, és a névválasztása nem véletlen, hisz innen néhány kilométerre található a Szeleta-barlang, a hazai ősemberkutatás egyik fontos helyszíne, ahol a 20. század elején indultak meg az első ásatások.
A Szeleta-barlang tágas előcsarnokában
1906-ban Kadic Ottokár nevéhez fűződik az első, eredményes őskőkori eszközöket feltáró ásatás a Szeleta-barlangban. 1947-ig tíz nagyszabású kutatás zajlott itt. Az eszközök mellett tömegesen kerültek elő a jégkorszakban élt állatok csontjai is. Az itt talált babérlevél alakú kőeszközök alapján a Bükk más barlangjára is jellemző eszközkészítő ipart ma Szeleta-kultúrának nevezik.
„A bükki barlangok évezredes titkai – Az ősember természete” című kiállítás azonban nemcsak a közeli világhírű barlangról szól, hanem az egész Bükk hegységet felöleli.
Mindent a Bükkről
A kiállítás 17 állomásra tagolódik. Az első nagy egységben megismerkedhetünk a Bükk geológiájával, aztán elmerülünk a hegységre jellemző karsztosodás folyamataiban, majd részletes ismertetést kapunk a hegység barlangjairól.
A tárlat tervezése során törekedtek arra, hogy a gyerekektől a felnőttekig mindenki megtalálja itt a kedvének és érdeklődésének megfelelő látnivalót, sőt a téma iránt komolyabb érdeklődést mutató amatőr természetbúvároknak is tudjanak újdonságokkal szolgálni.
A kiállításon Bíró Tibor a látogatóközpont vezetője kalauzolt bennünket
Én például nagyon szeretem a helytörténeti érdekességeket, így az egyik vitrin pecsétes téglája is egyből megragadta a figyelmem. De mi köze van a téglának a karsztosodáshoz?
A téglán ez a felirat szerepel: Árvíz, 1878. „A bükki karsztban nagyon gyorsan összeszaladnak a vizek, és ezek nagy árvizeket tudtak csinálni. Ez a tégla az 1878-as nagy miskolci árvíz vízmagasságát mutatta a belváros egyik épületén” – magyarázza kalauzunk, Bíró Tibor, a látogatóközpont vezetője.
A klasszikus múzeumi tárgybemutatások mellett nagyon sok interaktív eleme is van a kiállításnak. Az egyik hatalmas falfelületen például azt láthatjuk, hogyan mozognak a kőzetben a karsztvizek, majd hogyan bukkannak a felszínre forrásokként.
A karsztvíz mozgását is tanulmányozhatjuk az egész falat betöltő vetítés segítségével
Megismerhetjük a hegységre jellemző kőzeteket is, mert hogy a Bükk nemcsak mészkőből áll, hanem egyéb tengeri üledékes kőzetekből (dolomit, homokkő), illetve vannak itt magmás vulkanikus kőzetek (riolit, andezit, bazalt) és azok tufái is. A riolittufa és dácittufa a bükkaljai kőkultúra alapvető kőzetei, amelyeket jó megmunkálhatóságuk, faraghatóságuk miatt már régóta építő- és díszítőkőként használnak. Számos környékbeli templom ilyen kövekből épült, de a riolittufába barlanglakásokat is vájtak, ilyenek például a cserépfalui „Kisamerika” barlanglakások, de istállókat is vájtak a sziklás hegyoldalakba, néhányat még ma is használnak.
A jól megmunkálható riolittufa a bükkaljai települések épületeiben is visszaköszön
A bükki barlangok világa
Nagyon látványos a kiállítás cseppköveket bemutató része, ahol megismerhetjük a különböző cseppkőformákat, és egy számítógépes grafikán azt is remekül szemléltetik, hogy milyen elképesztően lassan nőnek a cseppkövek, de van itt denevéreket bemutató 3D-s tablet és a Bükk barlangjait ábrázoló óriási LED-fal is.
A cseppkövek látványos bemutatója
Szintén nagyon izgalmas a barlangászok munkáját bemutató kisfilm, ahol azt láthatjuk, hogyan is történik egy barlang feltárása. Itt bizony se csillogás nincs, se fanfárok, csak kőkemény fizikai munka. A barlangászok kúsznak-másznak a szűk járatokban, majd az ott felgyűlt iszapot, törmeléket, földet vödörbe szedik, azzal feljönnek a felszínre, hogy aztán megismételjék ezt újra és újra, amíg az erejükből telik.
Kisfilmet is láthatunk a barlangászok feltáró munkájáról
Remek ötlet az a 3D-s modell is, amely azt mutatja be, hogy évtizedek alatt mennyivel haladt előre hazánk legmélyebb barlangjának, a Bányász-barlangnak a feltárása. A zsombolyszerű víznyelőbarlang ismert mélysége 2020-ban lépte át a 300 méteres álomhatárt, jelenleg a kutatók 305 méternél járnak, de nincs még itt a vége, ma is folyamatosan zajlik a feltárás. A barlangban elnyelődő víz 400 méterrel mélyebben, a Szinva forrásban lát napvilágot.
Interaktív elemekből nincs hiány a kiállításon
Mamutagyartól a kaptárkövekig
A Bükk már az őskortól kezdve folyamatosan lakott volt. A kiállításon a Szeleta-kultúrától kezdve a bronzkoron át jutunk el a jelenkor emberéig.
A hegységben talált régészeti leleteket is megismerhetjük a kiállítás tájtörténeti szekciójában
Megismerkedhetünk a jégkorszaki élővilággal is, a barlangi oroszlánnal, a gyapjas mamuttal és a többi egykor itt élt, mára kihalt állatfajjal. Kiállították például egy barlangi medve csontvázát, és azt is láthatjuk, hogy a jelenleg élő barna medvéhez képest mekkora volt kihalt barlangi rokona. (Elképesztően óriási!)
A jégkorszaki állatvilág bemutatása során természetesen a gyapjas mamut is helyet kapott
Aminek nagyon örültem, hogy a tárlaton helyet kaptak a Bükkalja kaptárkövei is. Ezekkel a titokzatos fülkés sziklákkal máshol is találkozhatunk az országban, de a legtöbb kaptárkövet a Bükkalján találhatjuk, közülük is a legismertebb a Szomolyai kaptárkövek csoportja.
A kaptárkő megnevezés olyan sziklákat jelöl, amelyeknek oldalában ember alkotta kis fülkék vannak. A kaptárkövekkel kapcsolatban semmi sem biztos; nem tudni, kik, mikor és miért készítették a fülkéket. Régebben úgy tartották, hogy azok az erdei méhészkedés emlékei, ám ma már ezt kevésbé tartják valószínűnek. Egy másik elmélet szerint síremlékek vagy urnatemetkezési helyek lehetettek a kaptárkövek, egy harmadik szerint pedig olyan kultikus helyek voltak ezek, ahol áldozati tárgyakat, ajándékokat, bálványokat helyeztek el.
A kiállítás része egy nagyon látványos interaktív elem, ami a csillagos eget mutatja be. A jelenkori csillagképeken túl azt is láthatjuk, ami a Szeleta-barlang előtt üldögélő ősember szeme elé tárulhatott egy derült éjszakán.
A kiállítás utolsó szakaszában a Bükk élővilágával ismerkedhetünk meg, illetve a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságban zajló természetvédelmi munkába is betekintést nyerhetünk.
Élmények bent és kint
Mindezzel azonban még nincs vége a kalandoknak. A belépőjegyünkkel a moziteremben megnézhetünk egy, a Bükk barlangjairól szóló 3D-s filmet, de a látogatóközpontban kialakítottak egy beltéri játszóházat is.
A beltéri játszóház nagy siker a gyerekek körében
A Kőkorszaki Karszt Kaland játszóház a 4 és 12 éves kor közötti gyerekeket várja. A tematikus játszóházban is a Bükk élővilága áll középpontban, de a gyerekek bujkálhatnak egy barlang alagútrendszerében, és kipróbálhatják azt is, hogyan dolgoznak a régészek és az őslénykutatók egy ásatáson.
Ha bent már mindent megnéztünk és kipróbáltunk, fedezzük fel az épület mellett kialakított Jövő ösvényt is, ahol az állomásokon olyan természetvédelmi témákról esik szó, mint például a kisvizek vagy a holtfák jelentősége, a rovarbarát és madárbarát kertek kialakítása.
A látogatóközpont körül kialakított Jövő ösvényét is érdemes végigjárni
A legkisebbeket két játszótér várja: a belépőjeggyel látogatható részen a Pókfonál játszótér, az épület előtt pedig a Bikkmakk játszótér. A látogatóközpont egyik kiemelt feladata a környezeti nevelés, ennek megfelelően izgalmas természetismereti modulokkal várják az ovis és az iskolás csoportokat.
A legkisebbeket két játszótér is várja
Az ideérkezőknek bizonyára feltűnnek a látogatóközpont előtt látható alapfalak. Ezek nem egy középkori templom romjai, hanem a korábban itt állt épület, a Bükki Nemzeti Park keleti kapujának, a volt Herman Ottó Emlékpark alapjai. A több építészeti díjat is elnyert, organikus, fából készült épület hátsó tornya 2002-ben leégett, attól kezdve az épület állapota egyre romlott, és az új bemutatóhely felépítésekor lebontották azt, de emlékként az alapfalak egy részét meghagyták, a falmaradványok között pedig gyógynövénykertet alakítottak ki.
A látogatóközpont előtt a korábbi Herman Ottó Emlékpark alapjai láthatók
A látogatóközpont közelében indul a 3,5 km hosszú Szinva tanösvény, amelyen egészen Lillafüredig gyalogolhatunk. Ez a Szeleta-barlangot érintő és látványos panorámákát kínáló túra egy hosszabb tavaszi, vagy még hosszabb nyári napon a látogatóközpontban tett látogatás remek kiegészítése lehet.
A Szeleta Park Látogatóközpont nyitvatartásával és áraival kapcsolatban a látogatóközpont oldalán tudtok tájékozódni.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
