Cikkünkből kiderül, honnan lehet tudni, hogy királynőről van szó, és minden más is, amit a délvidéki poszméhekről tudni kell.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre a napokban kapta lencsevégre a masírozó méhkirálynőt. Mint írják, ez a példány éppen most bújhatott elő a búvóhelyéről.
Bár a Közép-Európában élő 28 poszméhfaj közül a fent látható, délvidéki (Bombus argillaceus) ritkábbnak számít, jó hír, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szerint Magyarország-szerte terjed a faj (bár ez a klíma felmelegedésének köszönhető, ami viszont nem túl örvendetes). Az, hogy a felvételen királynő látható, két okból valószínű: csak a megtermékenyített nőstények képesek átvészelni a telet, illetve, hogy ők a nagyobbak, akár 3 cm-esre is megnőhetnek.
A délvidéki poszméhet egyébként a torán látható két sárga csíkról és zömök, bundás testéről lehet felismerni. Nem kell megijedni, ha látunk egyet, a poszméhek csak a legritkább esetben csípnek.
A délvidéki poszméhek földi járatokban laknak, melyeket viasszal vonnak be. A lárvákat virágporral etetik. Ezek az utódok hordószerű sejtekben élnek. A család kis létszámú, nincsenek többen 150-nél. A faj védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
