Budapest egyik jellegzetes és már messziről is jól látható sziklaszirtje a 2. kerületben található Apáthy-szikla, amely nemcsak remek panorámapont, de az élővilága is különösen értékes.
Az Ördög-árok völgye felett trónoló 30 méter magas dolomitszirt kedvelt kirándulóhely, annál is inkább, mert könnyen megközelíthető és a tetejéről remek panoráma nyílik a városra. Szemben a János-hegytől a Hunyad-oromon és a Széchenyi-hegyen át a Gellért-hegyig magasodnak Budapest karakteres hegyei, de Buda jól ismert épületeit is jól beazonosíthatjuk innen fentről.
Nemcsak szép, értékes is
Az Apáthy-szikla, amely nevét a környék egykori birtokosáról, Apáthy Gáborról kapta, nemcsak kiváló panorámapont, de az élővilága is különleges, nem véletlen, hogy a terület 1977-ben helyi védett lett.
Később egyes részei országos védettséget kaptak, majd a helyi védelmet kiterjesztették a hegylábi erdőkre, így ma már közel 15 hektárra tehető a védett terület nagysága.
A sziklán és közvetlen környezetében 14 védett és fokozottan védett növényfaj él.
A sziklagyepekek megmaradt mozaikjain olyan értékes növényfajok fordulnak elő, mint a fokozottan védett Szent István-szegfű, a budai nyúlfarkfű, vagy a magyar gurgolya.
Szent István-szegfű
Az erdőkben négy orchideafaj fordul elő, a fehér és a piros madársisak, a széleslevelű nőszőfű és a különös nevű madárfészek békakonty. De mondanunk sem kell, hogy védett területen sem védett, sem védelem alá nem tartozó növényt nem szabad gyűjteni.
Piros madársisak
Gazdag a szikla rovarvilága is, hét védett futrinkafaj mellett látványos nappali lepkékkel is szép számmal találkozhatunk itt. A hüllők közül előfordul itt a fali és a zöld gyík, de olyan ritkaságok is élnek itt, mint a lábatlangyík vagy a fokozottan védett pannongyík.
Pannongyík
Az élővilág védelme érdekében a sziklagyepet korláttal és figyelmeztető táblákkal is próbálják védeni, de sajnos vannak, akik számára ez sem jelent akadályt. A kitaposott ösvények azonban komoly károkat okoznak az értékes sziklagyep növényzetében. Azokról pedig, akik a sziklát és tanösvénytáblákat összegraffitizik, már szavaim sincsenek.
Jól belátták innen a vadaskertet
A szikla környéke a középkorban királyi vadaskert volt, melynek átmérője 4 km körül lehetett. Nyugati irányban a Szépjuhásznéig húzódott, de a mai 12. kerület nagy része is beletartozott. A vadaskert kőből rakott falának maradványai ma is fellelhetők itt-ott az erdőben. Már Luxemburgi Zsigmond is szívesen vadászott itt, később Mátyás király idejében vadászkastély is állt a sziklától nem messze, melynek romjai ma is láthatók a Hűvösvölgyi úton. A szikláról jól be lehetett látni a vadaskertet, ezt az előnyös tulajdonságát később is kihasználták, a 2. világháborúban egy bunker épült a szikla legmagasabb pontjára.
Kilátás a János-hegyről a Hármashatár-hegy és a Látó-hegy / Gugger-hegy felé 1938-ban. Középen látható az Apáthy-szikla, amelynek környéke ekkor még nagyon szellősen volt csak beépítve.
A szikla környékén terült el a hajdani Nyék település, amely valószínűleg a honfoglaló törzsszövetségbe tartozó Nyék nemzetségről kapta a nevét. A 13. században úgy írnak a településről, mint a királyi trombitások lakhelye. A falu a 16. század közepére elnéptelenedett, nevét ma a szikla körül elhelyezkedő városrész őrzi. Bár az 1847-es dűlőkeresztelőn a terület a német Leopoldfeld tükörfordításaként a Lipótmező nevet kapta, ma az Ördög-árok déli oldalán található városrészt hívják így, a 20. század elejétől az Apáthy-szikla környékére a Nyék elnevezést használják.
Az Apáthy-sziklát és környékét egy tanösvénynek köszönhetően még jobban megismerhetjük.
A tanösvény indítótáblája a Nagybányai úton van, majd 7 állomással később a Görgényi úton érjük el az utolsó táblát. Innen számos útvonalon indulhatunk tovább, például a közeli Árpád-kilátóig vagy a még közelebbi Macis játszótérig.
