Ha a két kedvenc hobbid a filmnézés és a kirándulás, ez a cikk neked szól. Ismét összegyűjtöttünk egy csokor forgatási helyszínt Magyarországról, amelyeket nemcsak a vászonról érdemes megismerni, hanem testközelből is.
1. Festővászonra kívánkozó táj Szentbékkállánál
A töttöskáli templomrom a mellette álló kicsiny, sárga présházzal a béke és a nyugalom szinonimája is lehetne. Itt játszódik a 2004-ben készült „Állítságok meg Terézanyut!” című film néhány jelenete. Sajnos azóta a Fekete-hegy oldalában álló rom egyre rosszabb állapotba került, néhány éve gerendákkal támasztották alá, de a környezete, valamint a kilátás a Káli-medencére és a tanúhegyekre még mindig fantasztikus innen.
Valaha a Töttöskál nevű, királyi udvarnokok lakta település terült el itt, Szentbékkállától keletre, amit először a 13. század végén említ egy feljegyzés. Temploma a 12. századtól van, ám azóta lerombolták és újjáépítették, majd egészen az 1800-as évek elejéig használták. 1876-ban már rom volt.
A videóban 3.29-től látható a helyszín:
Ha Szentbékkálla környékén jársz, ne hagyd ki a Balaton-felvidék egyik legérdekesebb látványosságát, a kőtengert, ahol hatalmas kőtömbök, látványos sziklaalakzatok között sétálhatsz. Az ezeket felépítő homokkő még a Pannon-tenger idejéből maradt vissza, és az erózió formálta őket a hosszú évmilliók alatt. Itt találod a Theodora Kékkő tanösvényt, végigjárva tájékoztató táblákról ismerheted meg a kőtenger kialakulását. Errefelé vezet az Országos Kéktúra útvonala is.
2. A kastély, amiről ódákat lehetne zengeni
A keszthelyi Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb, és az egyik legfényűzőbb kastélya. Ha nem is jártál még benne, ismerős lehet a Kincsem című filmből, amit itt, a Helikon Kastélymúzeumban és a közeli fenyves allén forgattak 2017-ben. A kis könyvtár például többször is feltűnik a Nagy Ervin főszereplésével készült filmben, de többek között a vörös szalon is jellegzetes helyszín.
Ám a kastélyba nem csak emiatt érdemes ellátogatni. Ha érdekel a 19. századi főúri élet, a Helikon Kastélymúzeum biztosan el fog varázsolni, ahogy ez velünk is történt ottjártunkkor. A Festetics család 1739-től birtokolta a területet, és hamarosan hatalmas kastélyt építettek ide, amit generációról generációra bővítettek, alakítgattak. Mára a kastély nem kevesebb, mint 101 helyiséggel büszkélkedhet. Érdekesség, hogy kivételesen sok eredeti berendezési tárgyat láthatunk benne, ami egy cselnek köszönhető:
a szovjet megszállás alatt egy részét befalazták, oda zsúfolták össze a tárgyakat, bútorokat, és azt mondták, hogy fertőző betegeket ápolnak ott.
Többek között a csodálatos, nyolcvanezer kötetes könyvtár is így maradt ép és érintetlen. Nem csak a kastélyépület, de a hozzá tartozó hatalmas park, az itt létrehozott pálmaház és madárpark, illetve az egyedülálló fogatkiállítás is kihagyhatatlan, utóbbinak az egész országban nincs párja.
3. Többmilliós környezetszennyezési bírság a Szelim-barlangban
A fokozottan védett Szelim-barlang több film forgatási helyszíne is volt. 2005-ben nem kímélték: akkor forgott itt az Eragon című fantasy, amiben John Malkovich, Jeremy Irons és Robert Carlyle is játszott. Eleinte a tatabányaiak állítólag nagyon büszkék voltak erre, ám a stáb elvonulása után szomorú kép fogadta őket. A barlang falát szénpor alapanyagú festékkel vonták be, aminek az eltávolítása nem kis kihívást jelentett, és a forgatás után egy rakás szemét is hátramaradt. Végül csak nagynyomással fecskendezett szárazjéggel sikerült megszabadulni a szennyeződéstől. A forgatócsoportra 4,5 millió forintos környezetszennyezési bírságot szabtak ki. 2018-ban azonban újra forgott a kamera a kő-hegyi barlangban, a Jamestown című sorozatot forgatták, ami az 1600-as évek elején játszódik. 2019-ben pedig a Witcher (Vaják) című sorozat néhány jelenetét vették fel a környéken.
A jellegzetes barlang Magyarország egyik legpopulárisabbja. Már a neandervölgyi ősember tanyát vert itt mintegy 70 ezer évvel ezelőtt, amire csontok és kőeszközök utalnak. Az ásatások során előkerültek mamut-, ősbölény- és óriásszarvas maradványok is. A barlangot Tatabánya felől a piros jelzéssel ellátott lépcsősoron lehet megközelíteni, de a kényelmesebbek parkolót is találnak a közelben.
4. Ma is romantikus: Badacsony
Egy filmtörténeti klasszikust is belevettünk az összeállításba, ami nem más, mint az 1954-ben készített magyar film Makk Károly rendezésében: a Liliomfi, aminek festői helyszíne Badacsony. Bár az eredeti történet Erdélyben játszódik, a végül helyszínül választott Balaton-felvidék hangulatos hátteret kölcsönöz a romantikus vígjátéknak. Ha rajongsz érte, a Badacsony oldalán álló Szegedy Róza-házat érdemes felkeresned, itt forgatták ugyanis a film legtöbb jelenetét. A 18. század végén épült népi barokk ház ma borászati és irodalmi múzeumként működik. A történet szerint itt működött Kányai uram fogadója.
A színészek, illetve a stáb a szomszédos Badacsonytomajon laktak a forgatás alatt, több mint egy hónapig. A jeleneteket nyáron vették fel, vidám hangulatban, és a Balaton más helyszínein is forgott a kamera.
Ha errefelé kalandoznál, több érdekes célpontot és kirándulást tudunk ajánlani, kattints ide, ide vagy ide!
5. Brazilok a noszvaji barlanglakásokban
Hogy hogy jön össze a kettő, azt csak az tudhatja, aki látta a Brazilok című filmet, amelynek egyik fontos helyszíne a noszvaji barlanglakások területe, ahol mélyszegénységben élnek a romák. A 2017-ben bemutatott magyar film mégsem szomorú, sőt, vicces és szívmelengető. A barlanglakásokban azonban a valóságban már nem lakik senki.
A Bükkalján, Noszvaj határában már a középkorban vájtak kaptárfülkéket a könnyen faragható riolittufába, később istállókat, terménytárolókat alakítottak ki, pinceházak pedig a 16. század óta vannak itt. A szokatlan építkezési forma hagyománnyá vált a környéken, olyannyira, hogy még 1935-ben is számos család élt barlanglakásokban, szám szerint a noszvaji lakosság 20%-a, 1958-ban pedig még hetven rendhagyó otthon volt lakott. Csak ezután szivárogtak el innen a lakók, és az 1990-es években elnéptelenedtek a barlanglakások. Azóta alkotóműhelyként funkcionálnak, a hely a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesülethez tartozik.
A cikk 2022 májusában jelent meg először.
