Magyarországon számos furcsa formájú szikla meredezik a hegyeink gerincén, melyeket az erózió faragott ki a különböző kőzetekből az évmilliók alatt. Most öt érdekes sziklaformációt mutatunk be túratippekkel. Szubjektív válogatás következik.
1. Boszorkány-kő, Medves-fennsík
Salgótarjántól északra, a Salgóbánya feletti 625 méter magas vulkáni csúcsot koronázza meg Salgó vára, ahonnan néhány perces sétával érhetjük el a Kis-Salgó Boszorkány-kő elnevezésű szikláit. A Kis-Salgó bazaltkúpján kialakított Boszorkány-kő geológiai tanösvényen egy kisebb hasadékvulkán különféle kőzeteit figyelhetjük meg, mivel ez a terület a szórt vulkáni törmelékek és a felszínre ömlő láva változatos formáit tárja fel.
Hogy miért is Boszorkány-kő, már csak találgatni lehet. A néveredet homályba vész, néhány monda azért még kering a helyiek között.
Az egyik szerint a lapos tetejű sziklán boszorkányok táncolnak teliholdas éjszakákon, egy másik úgy tartja, egykoron itt szabadultak meg a boszorkánysággal megbélyegzett asszonyoktól. Mára ez a kétes hírű vidék földtani és geológiai értékei miatt védett területté vált, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alá tartozó Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet része. A kilátás sem utolsó a bazaltsziklákról: a távolban a Mátra, nyugatra a Karancs, alattunk Salgótarján és Zagyvaróna épületei, kelet felé a Medves-fennsík, a szélén Rónafaluval, mögöttünk pedig ott magasodik Salgó vára.
Útvonal: Salgótarján-Salgóbánya (P+) – Salgó-nyereg (P+, PL) – Salgó vára (PL) – Boszorkány-kő (PL, S+) – Salgótarján-Salgóbánya. Táv: 2,5 km. Szint: 150 m. Jól jelzett, könnyen járható turistautakon közepes, nem túl megerőltető kapaszkodókkal.
2. Babás-szerkövek és Zsongor-kő, Mecsek
A Jakab-hegy fura kőfigurái és -tornyai nagy eséllyel pályázhatnának a Magyarország legérdekesebb természeti látványosságának járó címért. A hegy oldalában sorakozó, a fák közül kikandikáló, vöröses árnyalatú, bizarr sziklaképződmények első ránézésre valóban olyan benyomást keltenek, mintha óriási emberi fejek, arcok lennének. De bátran megállnák helyüket egy szabadtéri avantgárd szoborkiállításon is a Babás-szerkövek. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára utalhat.
Elnevezése a pogányság korából maradt ránk, a szerkő jelentése ugyanis áldozati hely, oltárkő, szent kő.
Furcsa alakjukat azonban nem emberkéznek, hanem a szél és a víz közös munkájának köszönhetik. Ha ennél is lenyűgözőbb látványra vágyunk, érdemes egy rövid kitérőt tenni a szerkövek közelében lévő Zsongor-kő kilátójához. A mélybe szakadó sziklaplató kiszögellését korlát védi, és a panoráma innen – 540 méterrel a tengerszint felett – tényleg parádés: alattunk Kővágószőlős és Cserkút házai, templomai, a távolban a horvát hegyek sejlenek fel. Felkapaszkodni a sziklás, gyökerekkel sűrűn benőtt ösvényeken a Jakab-hegyre nem éppen sétagalopp, és a túrát a meredek emelkedők sem könnyítik, viszont a látvány minden fáradságot megér. A legrövidebb úton Cserkútról lehet elérni a szerköveket a kék háromszög jelzésen.
Kövirózsa tanösvény útvonala: Kővágószőlős – Millenniumi kereszt – Babás-szerkövek – Halomsírok – Remete-barlang – Zsongor-kő – Pálos kolostorrom – Jakab-hegyi kis tó – Vaskori földsánc. Táv: 2,5 km. Időtartam: Kb. 5 óra. A Jakab-hegyen nincs vízvételi lehetőség. Vigyünk magunkkal elegendő folyadékot, a meredek kaptatón felérve szükségünk lesz rá.
3. Tündér-szikla, Budai-hegység
A fővárosiak egyik kedvelt kilátópontja és kirándulóhelye a János-hegy délkeleti nyúlványát képező, 383 méter magas Tündér-hegy gerincéből kiemelkedő Tündér-szikla. A szép formájú, hófehér sziklának több neve is volt az elmúlt száz évben, nevezték Remete-sziklának, az alatta épült Remeteházról, de hívták Antal-sziklának is egy közeli Szent Antal-szoborról. 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, és 1978-tól a Budai Tájvédelmi Körzet része.
A hegy oldalán kiépített úton felkapaszkodhatunk a szikla mellé, rá viszont tilos felmászni, mert egyrészt védett, másrészt több súlyos baleset is történt itt.
A kilátásért azonban nem szükséges a sziklacsoport csúcsán állnunk, a közeléből is tündéri panoráma nyílik a környező domborulatokra, a János-hegyre, a Nagy-Hárs-hegyre, a Hármashatár-hegyre, Pasarétre és Zugligetre. A szikla leggyorsabban a libegő zugligeti állomásától, illetve a budai zöld sáv és zöld háromszög jelzést követve érhető el.
Útvonal: Zugliget – Tündér-szikla – János-hegy nyerge – János-hegy – Szépjuhászné – Nagy-Hárs-hegy – Kis-Hárs-hegy – Ferenc-halom – Zugliget. Táv: 11 km. Időtartam: 2,5 óra. Jelzések: Z∆ – P – P, S – S – S∆ – Z+ – Z
4. Oltár-kő – Oltár-patak völgye, Börzsöny
A vulkanikus eredetű Börzsöny vadregényes erdeivel és jól jelzett turistaút-hálózatával hazánk kedvelt kirándulóhelye. A hegység központi része a Magas-Börzsöny, amelynek egyik legszebb természeti képződménye a Csóványos alatt magasodó Oltár-kő. Már az odavezető út is magával ragadó, a sziklákkal teli hegyoldal, majd a félhomályos, hűvös Oltár-patak völgye megadja az alaphangulatot. Az erdő sűrűjéből hirtelen elénk táruló Oltár-kő hatalmas sziklakapuja azonnal megálljt parancsol. A tufaanyaggal összecementált hatalmas andezittornyok valódi méreteit azonban csak akkor tapasztalhatjuk meg igazán, ha elhaladunk mellettük. A piros és kék háromszög jelzésen közelíthetjük meg a legkönnyebben a sziklaalakzatokat.
Útvonal: Királyrét (K+, P) – Nagy-Hideg-hegy (P) – Rakodó (P) – Hangyás-bérc (P) – Csóványos (P, P∆) – Oltár-kő (P∆) – Rakodó (K+, P) – Magas-Tax (P) – Királyrét. Táv: 19 km. Időtartam: 6 óra. Közepesen nehéz, félnapos körtúra jól jelzett utakon, fantasztikus panorámával, néhol meredek kaptatókkal a Börzsöny legmagasabb csúcsára, a Csóványosra (938 m) és a szintén népszerű Nagy-Hideg-hegyre (865 m).
5. Pákozdi-ingókövek – Gyapjaszsák és társai, Velencei-hegység
A Velencei-hegység legizgalmasabb földtani látnivalói az ingókövek, amelyek Pákozd és Sukoró térségében lelhetők fel. Az élével egymásra támaszkodó gránitsziklák úgy hevernek szanaszét, mintha egy óriás jókedvében hajigálta volna oda a gigászi kődarabokat. A geológusok szerint viszont az évmilliók tektonikus mozgásai során repedések keletkeztek az itt található gránittömbökben, majd a szél és a csapadék elhordta a mállott anyagot közülük, az éleket pedig lekerekítette. Így alakulhattak ki a napjainkban látható, zsák formájú, bizarr alakzatok.
A szögletes sziklák bár a sarkukon állnak – a nevükkel ellentétben –, cseppet sem ingatagok.
A legkarakteresebb képződmények nevet is kaptak, úgymint Kocka, Pandúr-kő, Pogány-kő, Gomba-kő, Kis-Cipó, Oroszlán-szikla, amelyek mind Pákozd felett sorakoznak, de hasonlóan beszédes a Sukoró melletti Gyapjaszsák is. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó 44 hektáros Pákozdi-ingókövek Természetvédelmi Terület 1951 óta élvez oltalmat. Pákozd felől a sárga turistaúton is megközelíthetők az ingókövek, a Gránit tanösvényt követve pedig az összes képződményt felkereshetjük. A közel 5 kilométer hosszú útvonal gyerekekkel is könnyen bejárható.
Útvonal: Sukoró (S+) – Gyapjaszsák (S+, S) – Bence-hegy (S) – Meleg-hegy alja (S, P∆) – Likas-kő (P∆, P) – Angelika-forrás (P+, Z) – Sukoró. Táv: 14 km. Szint: 360 m. Időtartam: 3–4 óra.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
