Ösvényeken túrázni mindig jobb, mint széles dózerutakon, csak épp rájuk találni nem olyan egyszerű. Kétrészes válogatásunkban összesen tíz, látványos, egynyomos hegyi ösvényt gyűjtünk össze Magyarországról.
Kezdjük onnan, hogy mit is jelent az „egynyomos hegyi ösvény”? Mivel természetesen nem egy tankönyvi fogalomról van szó, a jelentését a cikk tartalmához igazítottuk: olyan túraútvonalat értünk alatta, amely nem völgyekben, hanem hegyoldalban vagy hegygerincen fut, erdei út helyett keskeny csapást követ, és a nagyközönség számára is látogatható.
Ilyenből egyébként nincs sok Magyarországon, hiszen a fakitermelés számára hosszú évszázadokon át kiépített úthálózat az alacsony, szelíd meredekségű hegyek legfelső régióiba is elért, így turisztikai célú ösvényekre nem igazán maradt szükség. Ráadásul a vadászati módszerek is megváltoztak, ezért a régi cserkelőösvények közül sok (karbantartás hiányában) tönkrement.
A Spartacus ösvény erdei része
A széles közönség előtt nyitott, máig létező ösvényeken viszont mindig felüdülés végigmenni: egyszerűen intenzívebb a természetélmény, ha a városokból megszokott, jármű szélességű autóutak helyett éppen csak egy keskeny folyosó nyit utat a zöldben, vagy szeli át a meredek, köves lejtő sziklabordáit.
1. A mecseki Panoráma út
Bár a neve csalóka, hiszen kilátás alig nyílik róla, ha ennek tudatában indulunk el a Jakab-hegy oldalában kanyargó Panoráma útra, nem fogunk csalódni benne. A Kővágószőlős és Cserkút felett, a hegy meredek letörését keresztező ösvény azért kilátást is enged, leglátványosabb pontjai ugyanis a Babás-szerkövek sziklateraszai, amelyekről kifogástalan a panoráma a Dráva síkjára.
A nyugat felé enyhén, de szüntelen emelkedő ösvény változatos erdőrészleteket szel át, a tölgyekkel keveredő, sziklás talajú erdeifenyőfoltokban pedig egészen különleges hangulatú.
Érdemes Pécs felől, az Éger-tetőn át vagy Patacs városrészből megközelíteni, és a Jubileumi-kereszt után elhagyni. Ez egy 7 kilométeres, kellemes délutáni séta, de ha a maradék nyugati végével is kiegészítjük, akkor is 10 km alatti a táv.
2. A Márévár harántösvénye
Maradva a Mecsekben, érdemes felkeresni a hegység keleti részébe metsző Vár-völgy ösvényét is. A Magyaregregy közelében induló (piros jelzésű) egykori cserkelőösvény 3 km hosszan kanyarog a völgy meredek oldalában, és az alant futó, párhuzamos aszfaltút természetesebb alternatívája. Kilátás nincs róla, és bár a felénél a Márévár falait „ostromolja”, leginkább az erdőképből fakadó karakteres hangulata miatt jó élmény végigmenni rajta: szálerdő helyett itt többnyire természetszerű bükkös nő, az öles, idős példányok és a köztük növekvő „fiatalok” sűrű rengeteget alkotnak.
A terepet mellékvölgyecskék apró horpadásai, víztelen horhosai élénkítik, amiket a szintet tartó csapás szertelen kanyargással kerülget. Aki végigmegy a völgyön, annak a váron kívül érdemes meglátogatnia a Cigány-hegyi kilátót, majd az aszfalton visszasétálni a strandot, büfét, éttermet tartogató kezdőpontra, a magyaregregyi út mellé.
3. A Spartacus és ágai
A Spartacus-vadászösvényt a budapesti túzáróknak nem kell bemutatni. Amióta megnyitották a nagyközönség előtt, olykor kiábrándító mennyiségű látogató keresi fel, de akinek van lehetősége hétköznap vagy egy hétvégi késő délutánon ellátogatnia a Visegrádi-hegység egyik leghangulatosabb csapására, az akár teljes magányban is végigmehet rajta.
A meredek letörésen valóságos párkányt képező, néhol sziklaformációkat átfúró ösvény izgalmas vonalvezetésével, a környező, bolygatatlan erdőre és a Dunakanyarra nyíló kilátásaival, valamint kőalakzataival a látogatható vadászösvények legjobbika.
A környék szigorú lejtviszonyai több, szintben haladó cserkelőösvény kialakítására serkentették a régebbi korok vadászait, ezek némelyike azonban már tönkrement: az Ágas-hegy oldalában futó nyom helyenként lemosódott, akárcsak a Spartacus nyugati ága, amely a Kis-Pap-hegy lejtőjét szeli át. Megvan viszont még a páratlanul látványos Muflon-ösvény (igaz, néhány méteren ezt is befedte a ráhordódott talaj), amely a Spartacuséhoz hasonló kilátást nyit, és kőtengereket is érint. Bár vadászkunyhó is áll rajta, fokozottan védett területen halad át, ezért sajnos nem látogatható.
4. Ismeretlen határhegyek gerincösvénye
Az Ózd közelében fekvő Hangony felett, a szinte ismeretlen Gömöri-erdőhát hegyeiben húzódik a magyar-szlovák országhatár. Az Őz-bérc, a Birinyi-vár és a Pogányvár fémjelezte útszakasz (zöld jelzésű) ösvénye egészen sajátos formavilágú terepen, meglepően meredek csúcspiramisok láncolatát felfűzve tekereg, és a Pogányvári-szikla hatalmas homokkőfala előtti szakaszon embernyire keskenyedő, erdős gerincen vezet. Utóbbiról kilátást is kapunk, ami keleti irányban, jó kilométerrel odébb, egy legelő tetején még szélesebbre nyílik: rálátni a Bükkre és a Vajdavár-vidék púpjaira is.
A zárt erdő és a járatlan terep miatt itt kicsi az esélye, hogy másokkal találkozzunk, éppen ezért ez a táj elsősorban a különlegességeket keresőknek való. Hangonyból a falutól északnyugatra hajló völgyben érdemes felkapaszkodni az alacsony gerincre, majd a szikla utáni legelőn át visszakanyarodni a faluba – ez mindössze 15 kilométeres távot jelent.
5. A Balaton hegyi útja
A Balaton-felvidék legszebb ösvénye a Tihanyi-félsziget nyugati peremén, a vízpart fölött kanyarog. Mivel a terep élesen szakad le a tó felé, a Lóczy-gejzírösvényen sétálva szokatlan közelségből, mégis magasról láthatjuk a Balatont. Ami méreteivel eleve lenyűgöző ebből a szögből, ráadásul települések és épületek sincsenek a parton, ezért a látvány egyedi és megismételhetetlen, még csak nyomokban hasonlító útvonal sincs még egy a tó mellett.
A tanösvény enyhén hullámzik, az Őrtorony-kilátó közelében merész sziklaleszakadásokat is érint (ez a legvadabb, hegyi jellegű szakasz egyébként), majd a gejziritkúpok között kanyarog be Tihanyba. A félsziget turistaút-hálózatán számos variációs lehetőség kínálkozik, javasolt a Szélmarta-sziklákat is beleszőni a túrába, hogy keleti irányból is rápillanthassunk a tihanyi tájra.
A cikk 2023 júliusában jelent meg először.
