Gyönyörű természeti jelenséget kapott le az MTI fotósa, ahogy június első napján a vihar elvonulása után kettős szivárvány alakult ki Salgótarján közelében, a Kis-Salgó csúcsánál.
Szivárványt viszonylag gyakran lehet látni, vihar előtt vagy után, sőt közben is, ha kisüt a nap. Viszont a meteorológiai nyár első napján olyan káprázatos látványban lehetett része azoknak, akik Salgótarján közelében kirándultak, ami egyáltalán nem mondható gyakorinak. Parádés kettős szivárvány ívelt át a Kis-Salgó csúcsa felett, a Boszorkány-kő szikláinál, amit az MTI fotósa, Komka Péter örökített meg.
Szivárvány látszik a Boszorkány-kő (Kis-Salgó) csúcsa felol Salgótarján közelében 2020. június 1-jén.
A boszorkányoknak nem valószínű, hogy sok köze lehet a helyhez, de a vulkáni tevékenységnek viszont annál inkább. A Kis-Salgó egyedi formájú sziklaképződményei ugyanis a salgói tűzhányó sugár irányú törése mentén képződött hasadékvulkán termékei. Az 5 millió évvel ezelőtti kitörés sáncot épített, majd bazaltláva nyomult be a hasadékba. Ez a lávatest akadályozta meg, hogy az elmúlt évmilliók alatt az erózió nem koptatta le teljesen az egész gerincet. Habár a lazább szerkezetű sánc jelentős része a pusztító erők martalékává lett, azok a részek megmaradtak, amelyeket a lávabenyomulás megszilárdított. Így a Boszorkány-kő formációi is.
Ráadásul a bazalt itt nem a „szokásos” oszlopos alakban jelenik meg, hanem lemezes-pados formában, ahol a lemezek helyenként különböző szögekben dőlnek erre-arra, kissé földöntúli hangulatot kölcsönözve a helynek. De felfedezhetünk itt mélyből felszakított üledékzárványokat, hajlott lávalemezeket, „kukoricacsövesedő” bazaltformákat, valamint 360 fokos pazar körpanorámában és a salgói vár látványában is gyönyörködhetünk.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
