Látványos világító felhők jelentek meg éjjel az égen

Megjelentek az idei első látványos világító felhők az éjszakai égbolton, aki hajnalban nem tudott aludni, az láthatta is.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Időkép / Facebook
Forrás:
Időkép
2024. június 14.

Megjelentek az idei első látványos világító felhők az éjszakai égbolton, aki hajnalban nem tudott aludni, az láthatta is.

Idén már derengtek világító felhők a hazai égbolton egy hete is, de akkor nem volt olyan látványos, mint a ma hajnalban feltűnt, gyönyörű struktúrájú égi tünemények. Az északkeleti égbolton már tegnap este észlelhető volt a jelenség, de az igazi látványosság hajnalban következett, bőven napkelte előtt, hajnal 3-tól lehetett megfigyelni.

Ezzel megkezdődött a világító felhők szezonja, amely júniustól augusztus elejéig tart, és napnyugtát követően vagy a napkeltét megelőző másfél-két órában lehet látni a jelenséget. A világító felhők, azaz NLC-k (Noctilucent clouds) valójában nem igazi felhők, bár kinézetre úgy tűnnek. A valódi felhők főként a Föld légkörének legalsó és legsűrűbb rétegében, a troposzférában jönnek létre. A világító felhők a sztratoszféránál is magasabban, a mezoszféra felső rétegében, körülbelül 85 kilométer magasságban alakulnak ki, és az itt felhalmozódó apró vízjégkristályok milliói azok, amelyek természetesen nem világítanak, hanem a horizont alatt járó Nap fehér fényét tükörként verik vissza, és kékes árnyalatot kap a sztratoszférán áthaladva.

A jelenségről nemcsak képek készültek, hanem webkamerák is rögzítették, a következő videóban a Budapest (Síelők), Fonyód-Várhegy, Prédikálószék (Pilisi Parkerdő) webkameráinak képét vágták össze az Időkép munkatársai:

Mikor és honnan figyelhetőek meg a világító felhők?

  • nyári hónapokban (északi féltekéről június-július, déliről január-december), leginkább a nyári napforduló környékén, az északi horizont környezetében (déli félteke esetén déli horizontnál)
  • naplemente után és napfelkelte előtt, amikor a Nap a megfigyelés helyétől viszonyítva a látóhatár alatt -6° és -16° között járva megvilágítja azokat
  • derült égbolt esetén
  • 45-80° földrajzi szélességű régiókból
  • alacsony naptevékenység idején, ugyanis a világító felhőket alkotó vízmolekulák fokozott naptevékenység, azaz napfoltmaximum idején szétbomlanak a fokozott UV-sugárzás miatt
  • kisebb fényszennyezettségű helyről jobban megfigyelhetőek

Ha szeretnél még többet megtudni a világító felhőkről, akkor olvasd el ezt a cikkünket is.

Cikkajánló