A Tiszánál kapták lencsevégre a korrekorder madarat. A szakembereknek nincs tudomásuk ilyen idős, gyűrűzött fekete gólyáról. Szerintetek mennyi idős lehet ez a matuzsálem?
Még 2003-ban fiókaként Hercegszántón gyűrűzte meg Kalocsa Béla, és a messziről leolvasható műanyag jelzés rengeteg adatot szolgáltatott azóta a gólyáról. Már 11-szer olvasták le az 5082-es számot, volt, hogy Izraelben – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán.
Mint írják, hogy ennyi ideje visszajár a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetbe, az a gyakorlati természetvédelem sikere is, mert a fészkelő- és táplálkozóhelyek védelme eredményeként megfelelő életfeltételek várják. Ezért is fontos élő- és költőhelyének védelme, ami közös felelősségünk, sőt kötelességünk!
A madár idén nyáron töltötte be a 21. életévét, és ezzel ismét megdöntötte a saját maga által tartott rekordot: jelenleg ő a legidősebb ismert fekete gólya. Nem csak hazánkban, hanem Európában, sőt a faj egész elterjedési területén jelölt egyedek közül bizonyítottan
ez az egyed a legöregebb, természetes élőhelyén megfigyelt példány.
A fekete gólya (Ciconia nigra) fokozottan védett madárfaj Magyarországon, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
Hajdú Tamás civil természetvédő és Nagy Gábor természetvédelmi őr pillantották meg a szokott helyén, és mint a cikkben megjegyezték, a madár kissé viharvert már. Látszik, hogy megviselték az évek a matuzsálemi korú gólyát. Tollai kopottak, néhány lábujját is elvesztette már, gyűrűje is törött. Ha pedig jövőre is visszatér, akkor nevet is adnak neki. Tavasszal szavazást indítanak a névadásról. Bíznak benne, hogy megtehetik, és utána már nem csak 5082-esként emlegethetjük az ikonikus fekete gólyát.
Elsősorban a vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli. Fontos számára a háborítatlanság. Gázlómadárként sekély vízben kutat vízirovarok és kétéltűek után, de olykor szántókon is egerészik. Augusztusban ártereken, holtágakban gyülekezik, sokszor a gémekkel alkot egy csapatot. Afrikában telel ki, majd márciusban érkezik vissza Európába. Gallyakból álló fészkét a lombkorona alsó részébe rakja. Ha a fészek elpusztul, ritkán épít újat, inkább elfoglal egy másikat. Fészekalja 3–5 tojásból álló, amin a szülők felválta ülnek. Miután a 30–35 napos költési idő leteltével a fiókák kikelnek, a tojó vigyáz rájuk, míg a hím eleséget hord. Később már felváltva hordják a táplálékot. A fiókák július közepén, végén hagyják el a fészket.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
