A matuzsálemi korú madarat a Balaton mellett örökítették meg.
Tíz éves Magyarország legöregebb, ismert, gyűrűvel megjelölt kígyászölyve, amelyet Balatonszentgyörgy mellett kaptak lencsevégre – adta hírül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a közösségi oldalán.
A posztban azt írják, hogy a madarat még 2013-ban gyűrűzte meg Turny Zoltán fiókaként Budakeszin, majd 2016-ban és 2017-ben látták Ároktő és Nagyiván közelében, 2021-ben pedig Balatongyörök közelében figyelték meg.
Ez a legelső színes gyűrűvel ellátott hazai kígyászölyv,
illetve az első színes gyűrűs is, amit költésben is sikerült megfigyelni 2021-ben.
Nem véletlenül kapta a nevét a kígyászölyv
Akár kétméteres kígyókat is megtámad, a fiókák pedig már egészen kiskoruktól fogva náluk sokkal nehezebb kígyókkal (is) táplálkoznak. Testhossza 62–67 cm, szárnyfesztávolsága 185–195 cm, a hím 1200–2000 g, a tojó pedig 1300–2200 g. Színe szürkés, barnás, szárnya és teste alsó fele fehér. A kígyászölyv hazánk ritka fészkelője.
Étlapján elsősorban siklók szerepelnek, emellett békát, gyíkot, kisebb emlősöket, madarakat fogyaszt, és persze kígyókat, akár két méter hosszú, megtermett példányokat is. A fészkelőhelytől akár több tíz kilométerre is eljár portyázni.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint.
Nálunk elsősorban középhegységi költőfaj, de létezik egy néhány párból álló síkvidéki állománya a Kiskunságban is. Áprilistól októberig fordul elő, a telet az egyenlítői szavannákon tölti.
Illusztráció
Fészkét részben maga építi, részben más madaraktól foglalja el, általában alacsony fákon, erdő híján pedig sziklákon lakik. A költési időszak április végén van, jellemzően egyetlen tojást rak, és 45 napig kotlik rajta. A fióka 60–80 napig a fészekben marad, és már kiskorában megbirkózik nála jóval nagyobb kígyókkal, amit a szülőmadár ad neki, mégpedig úgy, hogy csak annyit nyel le, amennyit aktuálisan meg tud emészteni, a hüllő többi része sokáig kilóg a csőréből.
