Legeltetéssel az inváziós növényfajok ellen

A folyók árterein számos tájidegen fásszárú faj alkot sűrű állományokat, és szorítja ki ezzel az őshonos fajokat. Egy hazai kutatás szerint a legeltetés hatékony védelmet jelenthet a gyalogakác és más inváziós fásszárúak ellen.

Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
Forrás:
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
2021. szeptember 21.

A folyók árterein számos tájidegen fásszárú faj alkot sűrű állományokat, és szorítja ki ezzel az őshonos fajokat. Egy hazai kutatás szerint a legeltetés hatékony védelmet jelenthet a gyalogakác és más inváziós fásszárúak ellen.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatásban azt vizsgálták, hogy a nemesnyarasok területén folyó szarvasmarha-legeltetés hogyan hat az inváziós fásszárú fajok mennyiségére, a gyepszint fajgazdagságára, valamint a legelhető füvek mennyiségére.

A folyók árterein számos tájidegen fásszárú faj nagyon hatékonyan telepszik meg. A sűrű, zárt állományok alatt pedig kipusztul a honos növényfajok zöme, nem marad legelhető gyep sem, ezenfelül áradáskor a víz csak nagyon lassan folyik a benőtt területen, ami jelentősen növeli az árvízkockázatot is.

Magyarország, valamint a Kárpát-medence ártereinek többségében is súlyosan veszélyeztetik a biológiai sokféleség fennmaradását ezek a gyorsan terjedő, tájidegen növények.

A természetvédelem egyik legnagyobb kihívása a hatékony, mégis természetkímélő stratégiák kidolgozása az özönnövények terjedésének megakadályozására és visszaszorítására - mutatnak rá a kutatók.

Az összegzés szerint Magyarországon már szinte teljesen eltűntek a hagyományos erdei legeltetési rendszerek. Ezért a kutatók a Temes folyónak egy olyan szerbiai szakaszát vizsgálták, ahol a gyalogakác (Amorpha fruticosa), az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) és a zöld juhar (Acer negundo) jelen vannak az ártérbe telepített nemesnyarasokban, ugyanakkor hagyományos ártéri legeltetés is zajlik.

Megállapították, hogy azokban a nemesnyaras állományokban, ahol intenzív legeltetés folyik, jelentősen alacsonyabb az idegenhonos fásszárú fajok száma és mennyisége, ugyanakkor fajgazdagabb mocsári és réti fajokból álló gyepszint fejlődik, amelyben a szarvasmarha számára is több táplálék található.

Még több részlet a kutatással kapcsolatban: ITT

Cikkajánló